Rendszerüzenet
2021. július 21.

Battyányi Zsolt beiktatása

Július 18-án kettős ünnep helye lehetett a „Nyír Pannonhalmája”, avagy másnéven Tiszaszentmárton: a gótikus stílusú templomban összegyűlt közösség ugyanis együtt adhatott hálát lelkészük, Battyányi Zsolt beiktatásáért és templomuk felújításáért.

Igehirdetésében Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke felhívta a figyelmet a Bibliaolvasó Kalauz aznapi igéjének (1 Kir 8:22-24, valamint 27-30) aktualitására. „Két dolog áll Salamon templomszentelési imádságának középpontjában: az Isten embere és az Isten temploma – jól láthatjuk mindkettő fontos szerepét életünkben. Isten az ősidők óta jelölt ki Neve imádatára Neki szentelt helyet – s a templom ma, a jelenben is megőrzi szükségességét. A templom ugyanis nem más, mint Isten jelenlétének szimbóluma – hiánya rányomja bélyegét az életünkre, és kárt okoz az Isten kapcsolatunkban. Több a karzatnál, a falaknál, vagy az ablakoknál. Sűrített jel, prédikáló ház, Isten háza: ahol maga az Úr vár minket, ahol beszélni akar hozzánk és várja a mi válaszunkat. De fontos tudnunk azt is, hogy nem zárható a templom falai közé, terjeszkedését nem állíthatjuk meg. Ezért van szükség az Isten szolgájára, hogy figyelmeztessen minket: Ne zárd el se magadtól, se másoktól a láthatatlan Istent” – emelte ki.

„Jöjj fel gyakran ide, a templomdombra, hogy rálátást szerezz a gyülekezetedre, s hogy miután lemész, vissza, közéjük, tudj vigasztalni, mert ez a világjárvány mindennél jobban megmutatta számunkra, hogy a másik ember segítsége létfontosságú. Salamon imádsága erre erősít rá. Olyan tanulságokat fogalmaz meg, amelyek a mai napra is sok útmutatást adnak. Isten népének szüksége van lelki, szellemi vezetésre. Salamon pedig példája lehet a vezetésnek, hisz nyilvánosan, rátermettségével engedelmeskedett Istennek s munkálkodott azon, hogy az Istennel való tartalmas kapcsolatot megtartsa. Az Istennel való tartalmas kapcsolatot pedig csak kitárt kezekkel és imádsággal lehet fenntartani – így hát kívánom, hogy a folyamatos könyörgésben maradhassunk mindig kitartók. Olyan lelkipásztorokra van szükség, akik ezt hirdetik: Krisztus által van megbocsátásunk – újra és újra. Ennek kell elhangzania templomainkban, hogy lásson el még több ember följebb az Isten házától – egészen az élő Istenig” – zárta szavait.

Fekete Károly igehirdetését követően Koncz Imre, a Szabolcs-Beregi Egyházmegye esperese röviden bemutatta Battyányi Zsolt lelkipásztor idáig vezető útját, és beiktatta őt a tiszaszentmártoni gyülekezet lelkészi szolgálatának végzésére.

A beiktatását követően Battyányi Zsolt rövid igehirdetésére kerülhetett sor, melyben az élete során jelentős ézsaiási ige kapott főszerepet: „Ne félj, mert én veled vagyok, ne csüggedj, mert én vagyok Istened! Megerősítelek, meg is segítelek, sőt győzelmes jobbommal támogatlak” (Ézs 41,10). Visszatekintve életére, és tiszaszentmártoni szolgálatának három évére Battyányi Zsolt hálát adott az Istennek mindazért, hogy minden megpróbáltatás és nehézség ellenére átélhette Isten vezetését életében. „Milyen jó látni, hogy telve a templom itt Isten színe előtt. Milyen jó lenne mindig ezt átélni, hogy ennyien, közösen keressük, kutatjuk Isten tervét. Nem mindegy ugyanis, hogyan telnek el felettünk a napok, és helyesen dönteni akkor tudunk, ha Előtte vagyunk itt, közösségben, és kérjük vezetését, mutassa meg számunkra mire van valójában szükségünk. Ugyanis hiába vannak szép templomaink – megújulásunk nem szólhat csupán tégláról és vakolatról. Hiába van lelkész – ha nincs mellette gyülekezet, egy ember kevés. De milyen jó most így együtt megélni a közösséget, megvalósítani azt, hogy tényleg testvérek vagyunk, és megéljük az általa számunkra kijelölt utat. Maradjon hát meg bennünk ez az ézsaiási vers, tapasztaljuk meg ténylegesen azt, hogy Isten mindig velünk van: nehézségben és örömben, hálában és csodában. Éljük hát meg ezt közösen, együtt igaz családként!”

Az újonnan beiktatott lelkipásztor bizonyságtételét lelkész szolgatársai áldása és köszöntése követte. Így kérhettek Battyányi Zsolt életére áldást előző mentorai, kollégái, barátai. Így köszönthette Fekete Károly püspök úr, Kozma Zsolt, Szabolcs-Beregi egyházmegyei főjegyző, Vincze Lajos, Szabolcs-Beregi egyházmegyei gondnok és Nagy Csaba, a tiszaszentmártoni egyházközség gondnoka. Az egyházközség presbitériumának nevében Leskovics Gáborné nem csak a lelkész úr szolgálatáért adhatott hálát, és mondhatott köszönetet, de mindazok segítségért is, akik áldozatos munkával segítették a tiszaszentmártoni templom felújítását. A köszöntések sorát Szélné Pap Aranka polgármester asszony, valamint Bedekovics Péter lelkész, a Budapesti Református Egyetemi Misszió, valamint a Károli Gáspár Református Egyetem lelkészének szavai zárták.

Az egyházközség nevében a gyülekezet kórusa, valamint a gyülekezet ifjúsága köszöntötte énekszóval a lelkész urat.  Az alkalom utáni szeretetvendégségnek a Balassi Bálint Általános Iskola adott helyet.

Erbach Viola

Fotók: Major Henrietta