Menedékké válni

Az ünnepség kezdetén Mészáros Barnáné tiszteletes asszony köszöntötte a jelenlévőket, majd dr. Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke hirdette az igét a Zsolt 90 1-2., 12. alapján: „Mózesnek, Isten emberének imádsága. Uram, te voltál hajlékunk nemzedékről nemzedékre. ²Mielőtt hegyek születtek, mielőtt a föld és a világ létrejött, öröktől fogva mindörökké vagy te, ó, Isten! (…) ¹²Taníts úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk!”.

Fotó:Szirák Sára

„Számomra ezek a sokszor használt szavak most egészen másképp csengenek. Előttünk van a mennyei líra egyik gyöngyszeme, a zsoltárok zsoltára, szinte torokszorító. Egyszerre emel föl és súlyt le, egyszerre segít alázatra és bátorít meg, kínálja az Istenhez tartozás otthonosságát. Egy nép élete, múltja, jelene, jövendője csendül fel itt, életközelivé válik a történelem. (…) A tatár és török betöréseket követően elnéptelenedett ez a hely. De amíg éltek itt, addig a templom menedékhely volt. Ez az oltalom, ez a menedék, ez a hely a mai veszélyhelyzetekben is ugyanezt a funkciót szeretné betölteni, hogy kiderüljön, hogy amikor óvóhelyre van szükségünk, a templomokba is be lehet menni. Hálát adunk Istennek, hogy 1802-től van itt egy templom formájú menedékhely, és most régi pompájában fogad bennünket. Boldog ember az, aki életének menedéket keresve rájön, hogy Isten menedék-volta ma is rendelkezésünkre áll. Meg lehet szólítani, Ő meg ránk talál. Lehet tőle vigasztalást kérni, és Ő megvigasztal. Ő tud gyógyír lenni, elhordozni velünk együtt, ami ránk nehezedik. Ha menedékre tudunk találni Istenben, az Ő beszédében, az evangéliumban, akkor van esélyünk arra, hogy mi magunk is menedékké váljunk” – mondta prédikációjában.

Fotó:Szirák Sára

A felújítási munkálatok részleteiről Vári Attila egyházkerületi főépítész beszélt. A gyülekezet elé tárta a külső és belső felújítási munkálatok részleteit.  Az épület a „Tiszántúl templomépítési program” keretén belül újult meg 100 millió forintos támogatással, a munkálatok tavaly, év elején kezdődtek el. A rossz állapotú templom szerkezeti falai vizesek és repedezettek voltak. A vakolat lemállott, a festés foltos volt, a mennyezeti deszkaborítás elengedte a nádszövet borítást, a karzatok megroppantak. Leverték a vakolatot, elkészült a templomhajó teljes vízszigetelési rendszere, a szerkezeti falakat megerősítették, falazati részeket pótoltak. Az épületet újravakolták, kialakítottak egy esővízlevezető rendszert. A nádszövet helyett gipszkarton mennyezetet tettek fel, a nyugati karzatot kicserélték a réginek megfelelő kialakítással. A padokat, a Mózes-széket és a szószéket is felújították. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma további hét és fél millió forinttal segítette a munkálatokat, amiből a belső mennyezet újult meg. Így a templom régi pompájában tündökölhet, és így várja hétről hétre majd a gyülekezetet.

A tetétleni református templomot évtizedekig nem tudták használni, így nagyon sokat jelent a település és a gyülekezet életében ez a változás. Mészáros Barna lelkipásztor mesélt ennek részleteiről, megköszönve mindazt a támogatást, amit az elmúlt években kaptak.

Az alkalomról Szirák Sára készített összeállítást az Európa Rádióban, amit ITT hallgathatnak meg. 

Fotó:Szirák Sára

„2006-ban költöztünk ide, és már akkor is nagyon rossz állapotban volt a templom. A gyülekezet mindennapjaiban is érződött az, hogy nincs meg a nagybetűs Templom. Sokat dolgoztunk a templom felújításáért, már az elődünk, Csoma Györgyné is ezen munkálkodott. Nagyon hálásak vagyunk, hogy az Úristen kegyelméből ez megvalósulhatott. Nyári táborunk is volt, megtelt élettel a templom, mindent megteszünk azért, hogy ne csak külsőleg, hanem lelkileg is tovább növekedjen a gyülekezet.” Mészáros Barna arra is kitért, hogy vannak további terveik is, és szeretnék megoldani a padok fűtését, megújítani az orgonát, és új kerítést építeni.

„Tetétlen történelmében, mint cseppben a tenger, benne van a magyar történelem” – mondta köszöntőjében dr. Kövér László az Országgyűlés elnöke. Felelevenítette azt a momentumot, amikor 1849-ban a tetétleni templom harangját felajánlották Debrecenbe a fegyvergyárnak, hogy ágyút öntsenek belőle. Megidézte Puskás Lajos helyi, legendás lelkipásztor alakját is, aki 1956-ban bátran kiállt és komoly üldöztetést szenvedett a magyar igazság ügyéért.

A jelenlévőket köszöntötte még Szabadi Árpád, a Hajdúvidéki Református Egyházmegye esperese, Bodó Sándor foglalkoztatás-politikáért felelős államtitkár és Borbélyné Fülöp Hajnalka polgármester is, az alkalom szeretetvendégséggel zárult.

Fotók a kívül-belül megújult templomról ITT érhetőek el.



Fotók: Barcza János

Tiszántúli Református Egyházkerület