Jubileumi köszöntések a Nagytemplomban

A gyülekezet vezető lelkipásztora, Vad Zsigmond 1990 augusztusában kezdte meg szolgálatát a Nagytemplomi Gyülekezetben. Az elmúlt 30 évért adott hálát az Egyházközség, az alkalmon pedig személyesen, videóüzeneteken keresztül, valamint tárgyi ajándékkal is köszöntötték lelkészüket.

Az alkalomról Buzás Bori készített összeállítást az Európa Rádióban:

Letöltés

A gyülekezet nevében Ember Sándor, a Nagytemplomi Református Egyházközség főgondnoka méltatta Vad Zsigmond esperes-lelkipásztort.

„1990 nyarán már túl voltunk az első szabad választáson, és az új országgyűlés augusztus elején a Magyar Köztársaság elnökét is megválasztotta. A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi 4. törvénye alapján megkezdődhetett az egyházak nevelési-oktatási, szociális, egészségügyi és kulturális tevékenységének újraszervezése. Gyülekezetünk akkori állapotáról a Nagytemplomi Gyülekezeti Élet 1990-ben megjelent első száma a következőképpen fogalmazott: „az elmúlt 40 év folyamán gyülekezetünk szétszóródott és megfogyatkozott gyülekezetté lett. (…) Megvan az ideje a szétszóratásnak, és megvan az ideje az összegyűjtésnek is.” Ígéretes lehetőség mutatkozott tehát a gyülekezetépítésre, szem előtt tartva a Bibliai útmutatást: „ahol nincs vezetés, elvész a nép” Péld 11:14. Ezen a nyáron érkezett gyülekezetünkbe tíz év balmazújvárosi szolgálat után családjával Vad Zsigmond.  Elkezdődött a munka, a teljesség igénye nélkül néhány momentum: az orgona felújítása, a gyülekezeti kórus megalapítása, a testvérgyülekezeti kapcsolatok kialakítása földrészeken átívelően, az Immánuel Otthon és Iskola, a Nyitott Ajtó Szociális Alapítvány, a Reménysugár Nappali Melegedő és a Karakter 1517 Kávézó létrehozása, a Nagytemplom felújítása mind-mind Vad Zsigmond és munkatársai érdeme. (…) Az elmúlt három évtized során egy erős és virágzó gyülekezet jött lére Isten országának dicsőségére” – mondta.

Dr. Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke köszöntőjében kiemelte, hogy az elmúlt harminc esztendő alatt úgy ismerte meg Vad Zsigmondot, mint jelentékeny kapcsolatépítőt. „Páratlan nemzetközi gyülekezeti kapcsolatrendszert hoztál létre, amelyből nemcsak a gyülekezet, hanem az egész kerület és egyház is gazdagodott” – mondta. Vad Zsigmond példamutató szervező, házigazda, csapatépítő, intézmények sora nőtt ki a kezei alatt. Családcentrikus, gyülekezetépítő gondolkodó, mentor-lelkipásztor – zárta szavait.

Ezt követően Fekete Károly püspök Sepsy Károly orgonaművészhez szólt a gyülekezet nevében, és a tíz évvel ezelőtt, a Sepsy családról készült tanulmánykötetből idézett a köszöntöttől: „Isten járt előttem, velem, mögöttem. Sok-sok ajándékot kaptam tőle. Az egész Nagytemplomot és benne egy orgonacsodát. Megesett, amikor egyedül orgonáltam a magamra zárt Nagytemplomban, úgy éreztem, hogy hangosan kiáltanom kell: Szép vagy, Uram, és minden zene, ami a te szépségedről szól! Ezt viszem és adom át az embereknek, jaj, csak el ne rontsam! És ugyanez tett boldoggá az igehirdetésben: megérteni az üzenetet és továbbmondani, és eközben érezni a lélek erejét, Isten igazságának felemelő áradását. Oh, de jó a jó hír követének lenni!” – ezt köszönjük Neked, mert ezt éreztük rajtad. Isten áldjon meg!” – emelte ki köszöntőjében.

Vad Zsigmond és Sepsy Károly életére, szolgálatára Isten gazdag áldását kérjük!

Fotók: Lucski Zsófia

Tiszántúli Református Egyházkerület