Rendszerüzenet
2020. május 21.

Mennybemenetel ünnepére

Dr. Fekete Károly püspök rovata. 

 

Mennyhorizontú élet

„Galileai férfiak, miért álltok itt az ég felé nézve?”(ApCsel 1,11)

„Az odafennvalókkal törődjetek, ne a földiekkel.” (Kol 3,2)

A nézőpontok oly különbözőek, hogy nem mindegy kit nézünk. Jézus felől az isteni oldalt vagy a tanítványok felől az emberi oldalt?

A mennybemenetel „alulnézetből”, lentről azt sugallja, hogy távolra került a mai embertől az Isten-élmény.

Mennybemenetel ünnepén elmélyülhet bennünk az az örök közösség, amely megláttatja velünk felülnézetből, hogy Jézus a mennybe nem csak lélek szerint ment fel, hanem az egész fizikai valóját felhő takarta el a tanítványok elől. Más Krisztus tért vissza a mennybe, mint aki a testté lételkor emberré lett. Vagyis nem egyszerűen a régi állapot állt vissza. Isten nem egyszerűen megisteníti emberré lett Fiát, hanem dicsőséggel koronázta meg. Ebben a dicsőségben ott van minden tapasztalat, amit mint ember átélt. Benne van a hozzánk ragaszkodó szeretete is és így ezáltal minket, emberségünket is magával vitte.

Ebből a távlatból nézve az a feladatunk, hogy a Krisztus lábnyomában haladva ezen a földön, mindent tegyünk meg a menny földön való kiszélesítéséért. Útjaink, igazságunk, szeretetünk legyen mennyhorizontú!