Gyülekezeti barátkozó
Kedves meghívásnak tehettünk eleget a fenti időpontban. Fábiánné Varga Éva Nyírmeggyesről, gyülekezetünkből indult és választotta a lelkészi hivatást. Férjével néhány éve Nagyecseden szolgálnak. Bár a két település közötti távolság nem nagy, mégis más-más egyházmegyéhez tartozunk, nem sokat tudunk egymás gyülekezetéről. Ők korábban már jártak nálunk, és most mi örömmel fogadtuk el visszahívásukat. Énekkarunk hetek óta készül a karácsonyi istentiszteletre, ebből a műsorból vittünk most magunkkal egy rövid ízelítőt ajándékul bemutatkozásként. Néhányan a gyülekezetből is csatlakoztak hozzánk, így mintegy húsz fős küldöttség indult el és érkezett Nagyecsedre, a Kistemplomba.
Adventi fénnyel és örömmel várt a gyülekezet. A gyülekezés ideje alatt együtt énekeltük a kivetítőn olvasható éneket: „Én még mit sem tudtam Rólad, Te már akkor szerettél…”. Volt, aki már ismerte, mások hamar megtanulták e szép éneket.
Istentisztelet kezdetén a helybeli lelkipásztor, Fábián Csabáné köszöntötte kis küldöttségünket. Régi adventi éneket lapról énekeltünk végig: „Szállj, szállj magasra szíveink reménye…” (315 dics. dallamára)
Ezt követően Pótorné Jäger Krisztina bizonyságtételét hallgatta meg a gyülekezet. Az őszinte szavak minket is elgondolkodtattak: „Hogyan talált rám Isten – és én Őreá?” Előbb ismert, mint megszülettünk, bár évek telhetnek el, de a hívás mindig időben érkezik. Megváltozik életünk, tervünket, jövőnket Ő formálja, ha elfogadjuk.
A nagyecsedi énekkar a tanult karácsonyt-váró énekeikből mutatott be néhányat felkészítve az igei szolgálatra, melyet lelkipásztorunk a Jeremiás 13:15kk. alapján tartott. Az Úr megszólít felfuvalkodottságunkban, fenyíti népét, felszólítja „dicsőítsétek az Urat, a ti Isteneteket, mielőtt sötétséget szerezne…” hangzott a választott népnek mielőtt fogságra vitetné azokat.
Az imádság után Túrmezei Erzsébet: Hit által c. versét Éles Sándorné szavalta, - e két szót nyomatékkal szívünkre helyezve.
Gyülekezetünk életéről, munkájáról, terveiről, ismertetőt és összefoglalót Talabos Endre gondnokunk állított össze. Mint újonnan megjelenő szolgálati ágról a Nőszövetség néhány hónapjáról is beszámoltunk és adtunk át a gyülekezetnek egy adventi kis terítőt (Budaházi Gáborné munkáját) a találkozó emlékére.
A mi énekkarunk is kiállt, készülő ünnepi műsorunkból három darabot mutattunk be.
Advent idején énekeltük és hallgattuk a karácsony üzenetét.
A mi ismereteinket gazdagítani, a vendégfogadó gyülekezet életéről, szolgálatairól, munkaágairól Mándi István presbiter számolt be. A tanár úr utalt arra, hogy mind történelmi múltjában, ősi és nagyszabású, mind hitvalló életében nagy létszámú erős akaratú nép lakik itt. Az ezerkilencszázas években épített Nagytemplom és az ezerkilencszáz ötvenes években épített Kistemplom kifejezője mindennek. Ma a reformátusok létszáma háromezer fő, még mindig a Szatmári Egyházmegye legnagyobb gyülekezetei közé tartozik. Él is ezzel mind az alkalmak megjelenítésében, mind szolgálati ágaiban behálózva a várossá nőtt települést. Mindemellett görög és római katolikus vallású egyházakkal is testvéri kapcsolatot ápolnak.
Ott is működik Nőszövetség – Lorántffy Zsuzsanna nevét vették fel. A gyülekezeti életben, rétegmunkában sokféle segítséggel jelennek meg. Mi is kaptunk ajándékot – az általuk készített Bibliai jelzőt.
Még két szavalatot hallgattunk, - érdekes módon mindketten Kovácsné nevűek – Kovács Gyuláné és Kovács Józsefné (Nyírmeggyesről) kedvesen mondták el az általuk választott adventi verseket, - mi mindkettőt szívesen fogadtuk.
A záró ének után a két gyülekezet lelkipásztora az ajtóban kézfogással köszönt el a gyülekezettől és átkísérték a megjelenteket a Művelődési Házba a terített asztalhoz. A vendéglátás a gyülekezet asszonyainak fáradtságával, szeretetével kifejezte a gyülekezet kedvességét irántunk.
Minden résztvevő hálával köszöni meg Istennek, hogy ebben az élményben részeltetett bennünket.
Így történt a mi GYÜLEKEZETI BARÁTKOZÓNK.
Nyírmeggyes, 2018. december 9.
Hírül adta: Erdei Istvánné ny. lelkipásztor