Egy cseppnyi advent
A Debrecen-Kossuth utcai Református Egyházközség tagjai gyülekezeti kántálásra indultak.
A sötétség szűnni kezd már, közeleg a karácsony, kisült az útravaló mézeskalács, beöltöztek a Háromkirályok, indulhat a kántálás.
Tizenketten autóba ültünk, és nyakunkba vettük a várost. Néhány gyülekezeti tagot látogattunk meg, nyolc helyre jutottunk el félnégytől, este kilencig.
Gyalog jöttünk, mert siettünk – mármint fel a tizedikre, énekelve, gitározva.
Nagyon kedvesen fogadtak minket, mind a Fényesudvarban, Tócóskertben, és a Nagyerdőn.
Ahová beléptünk, ott volt a karácsony, a karácsony várt, és a karácsonyt vittük. A két kis pásztor az asztal végén mindent hűségesen végigevett, a Háromkirályok főtt kolbásza mind elfogyott, fényes csizmája megrogyott.
Hangunk is elkopott, álmunk mézes, szépen görbül az idő a Szenteste felé. Még mindig készülünk, még éppen adventben.
Tóth-Mihala Veronika