Közösen járni, dolgozni, imádkozni

„Mindannyian megfogadtuk, hogy nem hivatali ökumenét szeretnénk élni, hanem testvérként egymásra tekinteni, ugyanis közösen képviseljük Isten ügyét ebben a városban” – mondta Fekete Károly. A jó hangulatú beszámoló egy közös utazásra invitálta a jelenlévőket, a képek és a képzelet segítségével mi is könnyedén Genf városába gondolhattuk magunkat.

Palánki Ferenc püspököt, Kocsis Fülöp érseket és Fekete Károly püspököt a látogatásra elkísérte Krakomperger Zoltán római katolikus teológiai tanár, a debreceni Szent Anna Székesegyház plébánosa, Seszták István görögkatolikus teológiai tanár, érseki főhelynök és Gonda László református teológiai tanár, ökumenikus referens is. A háromnapos út rendkívül intenzív élménnyel szolgált minden résztvevő számára, és a sűrű, pontosan beosztott programban jutott idő a beszélgetésre, az elmélyülésre is.

„Olyan jó lenne egy közös útra menni! Nem is tudom pontosan, hogy kiben fogalmazódott meg a gondolat, ami aztán közös céllá vált. Genf pedig nem csupán a bölcsője és fellegvára a reformációnak, hanem az ökumenénak is” – mondta Kocsis Fülöp.

A püspökök látogatást tettek az Egyházak Világtanácsa (EVT) székházába, ahol Olav Fykse Tveit fogadta őket, a Világtanács főtitkára, akivel bár előre egyeztetve volt a szűk időkeret, mégis egy hosszabb, másfél órás megbeszélés keretében vitatták meg az egyházak egységtörekvéseinek aktuális kérdéseit.

„Az intézmény és az itt dolgozók igazán elkötelezettek az egység mellett. Rendkívül sok téma került szóba, de az alapgondolat egy volt: közösen járni, dolgozni, imádkozni. Közösen kell járnunk az egység útján” – mondta Palánki Ferenc.

Daniel Buda, az EVT közép-európai kapcsolatokért is felelős igazgatója külön kiemelte, hogy milyen jelentős és ritka, hogy egy városból három felekezet püspöke tegyen látogatást egyszerre az intézménybe.

Ezt követően Jooseop Keum, az EVT missziói igazgatója a közelgő missziói világkonferencia központi témájáról, a missziói tanítványságról tartott ismertetést. „Ez a stratégiailag legfontosabb rendezvényük, ahol meg tudják valósítani a gyakorlatban is az ökumenét” – mondta Fekete Károly.

Palánki Ferenc is hozzátette, hogy a missziói egység kibontakoztatása, a missziói tanítványság és a felnőtt egyháztagok öntudatosságának elmélyítése a cél. „Nyitott, szabad, örömteli tanítványságnak kell lennie! A papnak, a lelkészeknek, a hívőknek egyaránt életre szóló tanítványokká kell lenniük” – mondta.

A püspökök ellátogattak a Bossey-i Ökumenikus Intézetbe is, ahol találkoztak Dagmar Heller dékánnal. Az intézetben harmincöt-negyven különböző felekezetű és nemzetiségű kutató dolgozik, akik megtanulták hogyan legyenek nyitottak és elfogadóak egymás felé, s ez az egymáshoz igazodás megmutatkozik az intézet szellemiségében, mindennapjaiban is.

A Reformáció Nemzetközi Múzeuma szintén kihagyhatatlan program volt a genfi túra során. Kocsis Fülöp elmondta, hogy nagyon tanulságos volt látni a reformáció gyújtópontjait – emberi és történelmi tényezőket egyaránt – a kiállításon. Palánki Ferenc a múzeum interaktivitását emelte ki, amelyet így gyermeki lelkülettel és kíváncsisággal tudott végignézni. Fekete Károly pedig megmutatta a közönségnek Szikszai Hellopoeus Bálint Bibliáját, amelyet néhány hete kölcsön adta a Református Kollégium Múzeuma a Reformáció Múzeumának meghatározott időtartamra.

Vasárnap délelőtt Fekete Károly püspök a genfi magyar református gyülekezetben, Palánki Ferenc püspök pedig a genfi magyar római katolikus közösségben végzett szolgálatot, melybe bekapcsolódott Kocsis Fülöp metropolita is. Majd a három püspök közösen tekintette meg a genfi magyar cserkészcsapat karácsonyi műsorát.

A három püspök járt Kálvin templomában, a Szent Péter-katedrálisban, és részesei lehettek a genfi nemzeti ünnep felvonulásának is. Meglátogatták a Notre-Dame bazilika és a Reformációi Emlékfalat, Kocsis Fülöp pedig Seszták Istvánnal részt vett a Szent Kereszt Felmagasztalása orosz ortodox katedrálisban a helyi orosz püspök által vezetett föltámadási szertartáson.

A reformáció ötszázadik évfordulója nem csak az ünneplésre adott alkalmat, hanem arra is, hogy visszaemlékezzünk arra az útra, melyet egyházaink bejártak „a szembenállástól a közösségig”. A püspökök közös útja valóságosan és szimbolikusan is kifejezi, hogy ma egyházaink a Krisztusban ajándékként kapott közösség és a gyakorlati együttműködés elmélyítését keresik. 

Fotók: Barcza János

További képek itt érhetőek el.

Tiszántúli Református Egyházkerület