A Szentírás vándorútja a Sarkad-Belvárosi Gyülekezetben

Otthonra találni egy kedves szóban, mosolyban, egy jóízű köszöntésben. A mindennapi életben erre vágyunk. Apró örömökre, melyek melegséggel töltik be a szívünket, lelkünket. Ahhoz azonban, hogy ezeket megélhessük, mozdulni kell a másik ember felé. Megnyitni a szemünket, az értelmünket, a szívünket és kitárni a kezünket, vagy épp engedni a hívásnak, a közeledésnek. Ám sokszor nehéz elindulni, és nehéz fogadni is. Kell a motiváció. Kell egy feladat, egy küldetés, melyért felelősséggel tartozunk. 2017. január elseje óta, már több száz tiszántúli gyülekezetben otthonra talált az a Vándorbiblia, melyet kerületünk elnöksége indított útjára, hogy gyülekezetből gyülekezetbe érve Isten szavával ajándékozza és örvendeztesse meg az Olvasóit. Életre hívott találkozásokat, sokféle utazásokat és igei alkalmakat. Tanúbizonyság erre az az emlékkönyv, mely együtt vándorol a hatalmas díszkötéses Bibliával, hogy ez az utazás ily módon is dokumentált legyen. Vándorként úton lenni azt jelenti, hogy céllal utazom: tudom, honnan indultam és hová tartok, mindeközben pedig csodálatos élményekkel gazdagodom.

Örökélet vasárnapján, 375. állomásként gyülekezetünkben talált otthonra ez a Biblia. A „kedves vendég” érkezésére örömmel és meghatódottsággal készültünk. Örömmel, hiszen vártuk már ezt a pillanatot, de elfogódottan, mert az egyházi év utolsó vasárnapján, amikor visszaemlékezünk azokra a testvéreinkre, akik az elmúlt évben mentek el a minden élők útján, e gyülekezeteket és embereket összekötő Bibliából hallatszott Isten igéje.  Egyedül a tiszta igei forrásból, a Szentírás szavából meríthetünk erőt, bátorságot, reménységet és vigasztalást egy ilyen határnapon. Isten igéje indított mindannyiunkat az összegzésre, az emlékezésre, de ugyanez a szó vitt tovább az adventi úton, hogy közelebb juthassunk az Úr érkezésének napjához.

Gyülekezetünk vezérigéjét: „Közeledjetek Istenhez, és ő közeledni fog hozzátok.” (Jakab 4,8) élhettük át mind templomunkban, mind akkor, amikor küldöttekként mi magunk indultunk útnak a Bibliával a kötegyáni református testvérekhez. A megajándékozottból ajándékozó, az elfogadóból átadó lett. Gyülekezeti küldöttségünk nem csak átvitte, hanem hazavitte ezt a Szentírást, hiszen azon az estén ott lelt otthonra a Vándorbiblia.

2017. november 26.

Koncz-Vágási Katalin