Az Ír Presbiteriánus Egyház moderátora Debrecenben

Látogatásukat a Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközség Immánuel Otthonának megtekintésével kezdték, ahol az intézmény múltjával, kihívásaival ismerkedtek. Különleges élményt jelentett számukra a gyermekekkel való találkozás, betekinteni a csoportok hétköznapjaiba, az éppen zajló foglalkozásokba, játékokba. „Jó látni a gyermekek örömét, jókedvét, azt tapasztalni, hogy jól érzik magukat az otthonban. Összehasonlítva más ilyen intézményekkel, az Immánuel Otthon rendkívül pozitív képet mutat” – fogalmazta meg véleményét Maureen Patterson.

Budapest után a Debreceni Református Hittudományi Egyetemen nyílt lehetőség arra, hogy a házaspár találkozzon az előző években a Belfasti Teológiai Akadémián tanuló vagy éppen oda készülő zsinati ösztöndíjas hallgatókkal. A beszélgetés során a diákok és az immár gyülekezetben szolgáló lelkipásztorok örömmel számoltak be az ösztöndíjas idő óta eltelt évekről, illetve arról, hogy hogyan kamatoztatták a megszerzett tapasztalatokat az itthoni szolgálatukban.

Az egyetem vezetőségével való találkozás a Hittudományi Egyetemmel való ismerkedés mellett a Belfast-i intézménnyel való jövőbeni kapcsolatról szólt. A moderátor szerint a magyarországi diákok kivételes felkészültségről és tudásról tesznek bizonyságot Belfastban, ezzel is emelve református egyházuk jó hírnevét. Elmondta, hogy az ír diákok számára jó lehetőség lenne Debrecenben tanulni, tekintettel arra, hogy az angol nyelvű képzés lehetősége adott. Az együttgondolkodás és egymástól való tanulás azért is lenne hasznos, mivel mindkét ország tulajdonképpen egy „konfliktusokkal terhelt időszak után van: Észak-Írországban a katolikus-protestáns gyűlölködés követelt több, mint 3500 áldozatot és ejtett megszámlálhatatlan lelki sebet az emberekben, Magyarország pedig immár 20 éve hordozza a kommunizmus okozta fizikai és lelki terheket. A múlttal való megbékélés és kiengesztelődés útján a két egyház az egymással való kapcsolatát is szorosabbra fűzheti, nem beszélve arról, hogy egymásra figyelve és egymástól tanulva milyen áldásokat tapasztalhatunk meg ezen az úton. A múlttal való szembenézés és az igazság nem elsősorban az Írországban egyre gyakoribbá váló költséges bírósági perek útján ismerhető meg, hanem a bűnbánatban és Istenre figyelésben tárulhat fel” – mondta Patterson. Fekete Károly, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem rektora Erasmus szerződés megkötését ajánlotta a Belfasti Teológiai Akadémiával, mely a zsinati ösztöndíj programon túl további lehetőséget biztosítana a magyar diákoknak, illetve ezáltal Belfast-i hallgatók is tanulhatnának Debrecenben.

Balogh Barnától, a Magyar Református Szeretetszolgálat lelkész-igazgatójától a legfontosabb projektekről értesült az ír egyházvezető. A húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódó debreceni programsorozat a hívő és nem hívő embereket egyaránt megszólítani kívánja, a májusban immár negyedik alkalommal megrendezésre kerülő Szeretethíd Kárpát-medencei református önkéntes napok különös figyelmet szentel az ifjúság elérésére. Az ifjúsági szolgálat kihívása volt az egyik legfontosabb téma a Debreceni Református Egyházmegye esperesével folytatott beszélgetésnek is, melyet Vad Zsigmond a Magyarországi Református Egyház egyik legnagyobb kihívásának nevezett: „A fiatalok megszólítása az egyház szívügye kell, hogy legyen, hiszen aktivizálásuk egybecseng az egyház megújulni és fennmaradni akarásának gondolatával”. Patterson kiemelte: „Fontos megismertetni ezzel a generációval az egyház aktuális kérdéseit és problémáit, illetve meghallgatni őket a válaszkeresésben. Az Ír Presbiteriánus Egyházban egyre gyakrabban fordul elő, hogy fiatalokat hívnak meg közegyházi kérdések megtárgyalására. Súlyos hiányosságunk azonban, hogy miközben az ifjúsági szolgálat lehetőségeit keressük, egyáltalán nem, vagy csak keveset foglalkozunk a fiatal nemzedék tapasztalataival és konkrét véleményével.” A testvérkapcsolatok gyülekezeti vagy egyházmegyei szinten való létesítése a két egyház kapcsolatának további erősítését szolgálná, ezért a jövőben erre nagyobb hangsúlyt kell helyezni.

Debreceni látogatásukat követően az ír egyházvezető a Partiumban folytatja útját.

Az Ír Presbiteriánus Egyház vezetőjét a Debreceni Református Nagytemplomban tett látogatása során kérdezte Bulik Péter az ír-magyar testvéregyházi kapcsolatokról.

Iszlai Endre