„Én itt kaptam az életet” – megnyílt a Szabó Magda Emlékház

Az ünnepi alkalmon Perla Erzsébet, az intézmény magyar nyelv és irodalom, történelem szakos tanárnője elmondta, hogy „a Dóczy Gimnázium közösségeként, a falakon kívül és belül is, minden lehetőséget megragadunk, hogy Szabó Magda emberi, hitvalló kálvinista, írói, tanári mivolta emlékét megőrizzük, és kulturális örökségét életben tartsuk.”

Dr. Papp László, Debrecen polgármestere kiemelte, hogy az a szellemi, művészeti kincs, amelyet Szabó Magda létrehozott, és a világra hagyományozott, nem csak ízig-vérig debreceni, hanem az egyetemes magyar kultúra örökérvényű része is. „E szellemi örökség alapja az a református hit, amelyet a családi és iskolai keretek között zajló kálvinista szellemű nevelés tett megingathatatlanná, s amely élete végéig kiapadhatatlanul táplálta személyes életét és írói munkásságát egyaránt” – mondta. Az írónő különböző elnevezésekkel illette az alma materét – ezeket is hallhatta a közönség – „kisasszonygyár”, „puritán college a hajdúsági Oxfordban”, vagy „tilalmak biztonságos erdeje”. Ezek mind egy-egy üzenetet közvetítenek a mai napig is, a Dóczyt és a várost rajongásig szerető Szabó Magdától.

A megnyitón jelen volt Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár is, aki felhívta a jelenlévők figyelmét arra, hogy abban a kilenc évtizedben, amelyben az írónő élt, mennyi minden történt – háború, béke, elnyomás, véleménydiktatúra és szabadság. Szabó Magda ezekben az évtizedekben vált a nemzetközileg is a legolvasottabb – 42 országban érhetőek el művei – magyar protestáns írónővé. „Műveiben egytől-egyik megtalálható a magyar gondolkodás, a magyar táj, a magyar viselkedés, tehát összességében a magyar nemzeti karakter” – majd hozzátette, hogy írásaiban ott van a női lélek, a női gondolkodás, a női szerepek és karakterek is. S ezeken felül a család mint érték is nagy hangsúlyt kap műveiben, valamint a szívének legfontosabb helyszín a világon, Debrecen, amit névleg ritkán nevezett meg, számára azt jelentette a város, hogy „haza”. „Az emlékház megnyitásával úgy érzem, hogy Szabó Magda ma hazaér” – zárta gondolatait Novák Katalin.

Fekete Károly tiszántúli református püspök örömét fejezte ki, hogy a gimnázium Szabó Magda életművét közkinccsé teszi.

A korábbi emlékszobát kinőtte a hagyaték, ezért döntöttek úgy, hogy az iskola udvarán, külön épületben helyezik el az író szellemi és tárgyi örökségének emlékeit, amelyek rendelkezésre bocsátásáért a püspök köszönetet mondott a Református Kollégium múzeumának és Tasi Gézának, a Szabó Magda-hagyaték gondozójának.

Fekete Károly megemlékezett arról is, hogy 1985-ben Szabó Magdát egyhangúlag választották meg a Tiszántúli református Egyházkerület főgondnokának, s ezzel ő lett az első női főgondnok a Magyarországi Református Egyházban. „Ez a polgári milliő, amiből Szabó Magda lelke táplálkozott, úgy adható vissza, ha egy önálló világot teremtünk a számára. Amiből kibomolhat minden kincs, ami talán rejtetten, de mindenképpen megismerésre méltóan az ő hagyatékához tartozik” – mondta Fekete Károly.

Gáborjáni Szabó Botond, a Debreceni Református Kollégium igazgatója átfogóan beszélt a kiállításról. Kiemelte, hogy az elkészült emlékház beszél Debrecen városáról is, ahol az írónő kezdetben élt, tanulmányait, doktorátusát végezte, életre szóló élményeit, tapasztalatait, mondandóját szerezte, és ahol a háború első szakaszát átvészelte. A kiállítás ajándékokról is szól, a városéról, kollektív tudatról, személyiségről, a varázslatosnak érzett gyermekkorról, Jablonczay Lenkéről, aki született író volt, de tündérként tengette életét, és Szabó Elekről, aki Európa klasszikus gyökereivel és vallása lényegével is megismertette leányát.

Tasi Géza, a hagyaték gondozója azt mondta, hogy a 15. Matula-napokon, születésének 100. évfordulóján az életéből, munkásságából mindent bemutató, méltó emléket állítottak Szabó Magdának. „Nagy örömömre szolgál, hogy a Tiszántúli Református Egyházkerület, a Dóczy Gimnázium és a muzeológusok kitartó munkájának köszönhetően létrejött az emlékház, valamint Debrecen Város Önkormányzatának és Juha Richárd szobrászművésznek köszönhetően elkészült a dombormű. Kívánom, hogy az ide látogatóknak nagy örömet szerezzen, és fedezzék fel Szabó Magda csodálatos világát.”

Az ünnepséget követően a Dóczy gimnázium épületének falán leleplezték Szabó Magda bronz domborművét, majd megnyitották az emlékházat, amelyben Szabó Magda szavai fogadják a látogatókat: "én itt kaptam az életet, a nyelvet, amelyet beszélek, és amelyen a könyveim is szólnak".

Pálóczi Alexandra és Szirák Sára

Fotók: Barcza János

A teljes galéria itt érhető el. 

Tiszántúli Református Egyházkerület

Az emlékház hivatalos honlapja itt érhető el.