Rendszerüzenet
2017. május 29.

A Szentírás vándorútja a Komorói Református Egyházközségben

A Reformáció 500. és a Tiszántúli Református Egyházkerület fennállásának 450. évfordulója alkalmából vándorútra indítottak egy Szentírást, amely végigjárja a Tiszántúl valamennyi gyülekezetét.
 
alt
 
Ez a Vándorbiblia 2017. május 26-án érkezett gyülekezetünkbe. A 18 órakor kezdődő ökumenikus istentiszteleten szép számmal jelentek meg a település keresztyén hívei, szám szerint 85 fő.
 
alt
 
A Szentírást a szomszédos tuzséri gyülekezet lelkipásztora és küldöttsége adta át egyházközségünknek, akik kilencen szintén részt vettek az ünnepi alkalmon. A lelkipásztor a hosszú évek óta tartó, kifogástalan ökumenikus kapcsolatra való tekintettel hívta meg a helyi római katolikus gyülekezetet. 
 
alt
 
Az ünnepi istentisztelet az erre az alkalomra kiadott liturgia szerint történt, amelynek keretében felolvasásra került az aznapi ószövetségi (2 Krón. 9. és 10. fejezet) és újszövetségi (Jn. 18: 1 - 27.) igeszakasz. Szilágyi László lelkész kezdte a felolvasást, majd Jászai Imréné presbiter, Sándorné Bátori Piroska egyháztag, Fábián Sándor gondnok, Battyányi Béláné gondok-helyettes következett, végül ismét Szilágyi László lelkész.
 
alt
 
Az ünnepélyen a komorói Asszonykórus is szolgált, akik egy református dicséretet adtak elő csodálatosan zengő hangon, melynek címe Mennyben lakó én Istenem.  Nagyné Barnai Zsuzsanna Tanárnő szavalatában Még egy reformációért könyörgött.
 
alt
 
alt
 
Az istentisztelet a Himnusz eléneklésével ért véget. A záróének alatt a lelkész felhívására a jelenlévők megtekintették a Vándorbibliát, és a mellékelt emlékkönyvet ellátták névjegyükkel.
 
  alt   alt alt
 
A lelkész a Mózes 5. könyve 8. fejezetének 2. verséből vett Igével kezdte meg az emlékkönyvet: „Emlékezz vissza az egész útra, amelyen vezetett Istened, az Úr, próbára téve téged megtudja, mi van a szívedben…”  5 Móz. 8:2.
 
 alt 
 
alt
 
A jelenlévők aláírása után a következő néhány sorral köszönte meg a szép kezdeményezést: hálát adunk reformátor őseinknek és felmenőinknek azért a hitért, amelyet örököltünk, és amelybe beleszülettünk. 
 
 alt 
 
Feladatunk, hogy megtartva, ápolva mi is továbbadjuk utódainknak, a következő generációnak.
 
alt
 
Isten áldása kísérje a Szentírás további vándorútját és a fogadó gyülekezeteket.