A Szentírás vándorútja a Nagyhódosi Református Egyházközségben
Folytatta útját a keleti „végeken” a Vándorbiblia, és így érkezett meg március 20-án Nagyhódosra. A Garbolci gyülekezett küldöttségével együtt örömmel álltuk köbe a Bibliát, és olvastuk fel közösen a kijelölt igeszakaszt.
A közös fénykép elkészültével, a kísérőkönyvet aláírva, az alábbi gondolattal és ének- idézettel kívántuk Isten áldását a Biblia további útjára, és olvasóira.
„Áldott legyen, ami Urunk neve azért, hogy az ő szava hozzánk is szól, itt a keleti végeken. Az Ő szeme mindent lát, s nem vagyunk rejtve előle. Ő volt, s ma is oltalmunk és menedékünk. Ezért nem maradhat ajkunk néma, hanem dicsérjük Őt szüntelen.”
„Én Istenem, jó Istenem,
csodás terved oly végtelen.
Több az, hogy felsorolhatnám,
Nincs szó, hogy azt elmondhatnám.
Abban telik kedvem nekem,
akaratod teljesítsem.
Szívem falán a törvényed,
oda írta fel a Lelked.
Nem rejtem el igazságod,
Hirdetem szabadításod,
Nem titkolom kegyelmedet,
Megvallom Te szerelmedet.”
(40. Zsoltár feldolgozás)