Nagypénteki istentisztelet a Nagytemplomban
Március 25-én, 10 órától a Debrecen-Nagytemplomi Gyülekezetben Dr. Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, a Zsinat lelkészi alelnöke hirdette az Igét. Az istentiszteletet azok is követhették, akik nem tudtak személyesen jelen lenni, hiszen a közmédia Duna csatornája közvetítette. Az istentiszteleten közreműködött a Kollégium Kántusa – Berkesi Sándor és Arany János karnagyok vezetésével.
„Te hozzád teljes szívből / Kiáltok szüntelen”– zengte be áhítatos ének a Nagytemplom falait. A 130. zsoltárt követően pedig egy kereszt-meditációt hallhattak a hívek. A lelkipásztor testvérek felolvasták a különböző szakaszokat, s a kántus ezekre imádsággal felelt. Ez az indítás és keret azokat a kérdéseket próbálta tükrözni, amelyek Nagypénteken meghatározzák az embert.
Ezt követően Vad Zsigmond, a Debreceni Református Egyházmegye esperese előfohásza és igeolvasása során kiemelte Máté evangéliumának 27. részéből a nagypéntek összes olyan momentumát, amelyek szinte kicsinyített formában felidézhetik emlékezetünkben a Passió történetét.
Fekete Károly prédikációjában Pál apostoli programját tárta elénk. Pál apostol már visszanézve, megtérése után Krisztus keresztjének a titkára azt mondja, hogy ez az ő apostoli programjának a lényege, a veleje és a magja. Nem akar másról tudni, csak a Krisztus keresztjéről szóló beszédről, így akar prédikálni. Pál a megváltásról szóló örömhírt helyezi az élre. Ezt tartja központi feladatának; minden más kiindulásból odajut, és másokat is oda kíván vezetni. „A keresztkötéssel összekapcsoltság – ez Pál apostol boldogító tapasztalata, amely a kereszt teológiájának középpontba állítását eredményezi, mely a menny és a föld összekötése, keresztpontban találkozása. Aki érti és éli is azt, amit Krisztus hirdetett, annak új kezdet, valóságos kiengesztelődés, mindent elrendező találkozás, kapcsolódási pont, az Isten bölcsen kegyelmes döntésének transzparense. Annak még Nagypénteken is felnyílik a szeme az események fölött álló, bölcs és erős Isten felismerésére.”
Mi lehet tehát Nagypéntek üzenete a húsvéti ünnepre készülve? „Nagypénteken Isten szeretete jelent meg, abban az áldozathozatalban, amit az ő egyszülött Fia érettünk tett. Ha visszaemlékszünk erre a páratlan eseményre, akkor erőt meríthetünk belőle. A nagypénteki esemény ember által végrehajthatatlan lett volna, csak az Isten Fia tudta megtenni. S csodáljuk, hogy Isten hagyta beteljesedni az Írások szerint ezt az akaratot, még ha el is hangzott ez a kérdés a kereszten: én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engemet? Isten megmutatta, hogy nem nézheti el Fiának halálát örök időkre, s harmadnapra föltámasztotta. Éppen ez az atyai gondoskodás jelenik meg abban, hogy a 31. zsoltárt idéző, a gyermek esti imádságát újramondó Jézus úgy leheli ki a lelkét, hogy azt mondja: Atyám, a te kezedbe teszem le az én lelkemet, az én életemet! Ez az atyai kéz működik, de nem úgy, ahogy mi rendeznénk meg. Hanem kivárja azt az időt, ami hihetővé teszi a halált, s nem tetszhalál lesz, hanem az emberi mérték szerint bekövetkező teljes elmúlás. S ebből hozza elő az atyai kéz, azaz föltámasztja az Atya az ő egyszülött Fiát. Ez a csoda számunkra felfoghatatlan ésszel, de elfogadhatóvá, sőt, boldogítóvá válik, ha ezt hittel el merjük fogadni!” – mondta Fekete Károly.
Az istentisztelet megtekinthető a Duna TV online felületén:
http://www.mediaklikk.hu/video/nagypenteki-reformatus-istentisztelet-2/
Fotók: Szirák Sára