Magyar Örökség-díjas a mezőtúri reformátusság
2015. június 20-án a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében Magyar Örökség-díjat kapott az 1530-ban alapított Mezőtúri Református Kollégium. Az elismerő oklevelet és az aranyjelvényt átvette Vasas István főigazgató az intézmény részéről és Mihalina László lelkészelnök a fenntartó Mezőtúri Református Egyházközség részéről.
A mezőtúri gimnáziumot Wittenbergben tanult diákok, prédikátorok alapították 1530-ban. Első, név szerint is ismert rektora (igazgatója) Szegedi Kis István volt. A XVII. század folyamán rendezett viszonyok között élő, virágzó iskola volt, amelynek az ország távolabbi vidékeiről, Dunántúlról, Felvidékről és Erdélyből is voltak tanulói. Az abszolutizmus alatt az iskola néhány évre megszűnt, de 1864-ben már újra hatosztályos képzés folyt, s 1894 őszén megnyílt a VIII. osztály is. 1948-ban azonban az iskolát államosították, s mint állami gimnázium működött tovább, majd 1951-ben vette fel Dózsa György nevét. 1992-ben az elsők között kapta vissza a református egyház a Túri Alma Matert, s az iskola felvette első rektorának, Szegedi Kis Istvánnak a nevét.
A Magyar Örökség Díj azon magyar személyeknek, intézményeknek és csoportoknak adható negyedévente, akik és amelyek tevékenységükkel hozzájárultak a magyar kultúra, gazdaság, sport, tudomány, azaz a magyar társadalom erkölcsi, szellemi felemeléséhez. A Mezőtúri Református Kollégium mellett díjazták a Vasárnapi Iskola Alapítvány önkéntes szórványszolgálatát, Nemeshegyi Péter jezsuita szerzetes életművét, Apponyi Albert gróf nemzeti elkötelezettségét, Kovács Gyula pórszombati gyümölcsész Tündérkertjét, Kű Lajos életművé, a Kárpát-medencei Összmagyar Diákbajnokságot, valamint a lengyel és magyar nép évszázadok óta tartó történelmi barátságát.
Forrás: Mezőtúri Református Kollégium / reformatus.hu
Fotó: Mezőtúri Református Kollégium