Az első női lelkipásztor
„Isten kegyelméből vagyok, ami vagyok!”- mondta beiktatásakor és most, utolsó prédikációjában is Szász Barnabásné, a Debrecen- Nagytemplomi Református Egyházközség első beiktatott női lelkipásztora, aki nyugdíjba vonulása előtt utoljára szolgált március elsején a Nagytemplomban.
Szász Barnabásné Püski Anna 21 évig volt a nagytemplomi gyülekezet lelkésze, előtte pedig férjével együtt a kerekestelepi gyülekezetben szolgált, úgy hogy közben a bánki gyülekezet lelkipásztora is volt.
(Fotó: Barcza János)
Utolsó igehirdetésében igyekezett megerősíteni a gyülekezetet abban, hogy Isten minden szava szín igaz, akkor is, ha alig értjük szavait. Kiemelte, hogy minden nap keresnünk kell az Úrral az élő kapcsolatot, mert minden nap kihívások várnak ránk. Hangsúlyozta, hogy a hívő ember tudja, hogy Istennél mindennek meg van a maga ideje, és bár nem ad mindig választ a kérdéseinkre, de a helyes célt mindig megmutatja, ahogy a csapdákat és buktatókat is és segít kikerülni azokat.
Szász Barnabásné prédikációja után megköszönte a nagytemplomi gyülekezetben eltöltött éveket, a gyülekezet szeretetét, támogatását.
Az egyházközség nevében Virágh Pál főgondnok és Vad Zsigmond a Debreceni Református Egyházmegye esperese mondott köszönetet. Az ünnepi alkalmon adták át Szász Barnabásnénak azt a könyvet, amely az ő prédikációit tartalmazza. Vad Zsigmond a harminc igehirdetést tartalmazó kötettel kapcsolatban elmondta, hogy a prédikációk nem mindegyike a Nagytemplom szószékén hangzott el, van, amelyik temetésen, esküvőn, keresztelőn. A Debreceni Református Egyházmegye esperese kiemelte, hogy Szász Barnabásnét egy igeolvasó, igeértő, igemagyarázó, igeszerető embernek ismerte meg, aki mindig igeközpontú lelkülettel szolgált.
Az istentisztelet végén a gyülekezet ifisei énekszóval, a Bibliaiskola és a Középkorúak Bibliakörének tagjai egy, az Anna nénivel kapcsolatos emlékeket tartalmazó könyvvel mondtak köszönetet a több mint két évtizedes szolgálatért.