Azért jött Jézus…
Belépve a karácsonyt megelőző adventi időszakba, bizonyos vagyok abban, hogy sokan lesznek majd olyanok, akik – akár egy-egy igehirdetés kapcsán - elgondolkodnak arról, hogy miért is jött Jézus ebbe a világba. Számos választ találhatunk erre a kérdésre a Szentírásban, én most egyetlen igehelyre szeretnék emlékeztetni a Lukács evangéliuma 19. részéből, amely így szól: Mert az Emberfia azért jött, hogy megkeresse és megtartsa az elveszettet.
Abban is bizonyos vagyok, hogy ebben az időszakban a legtöbb ember még az átlagosnál is szívesebben kutat az emlékei között és szeret visszamenni lélekben a gyerekkorába, azokba az időkbe, mikor talán először megértett, megérzett valamit a karácsony csodájából, illetőleg abból, hogy miért is jött el Jézus erre a földre.
Nekem erről a fenti igeversről és a gyerekkoromról egy ének jutott eszembe, amit évtizedekkel ezelőtt, kisgyermekként a nagyapámtól tanultam. Jól emlékszem még arra is, ahogyan a pincében ültem vele, almát válogattunk és ő közben ezt énekelte. És abban a pillanatban én ezt nagyon fontosnak éreztem azonnal feljegyezni. Fölrohantam a lakásba és az első kezembe akadó könyvvel futottam vissza nagyapámhoz és annak a belső borítójára írtam le az ének szövegét:
Messze szakadtam ó pásztor a nyájtól,
dobban a szívem és fél a homálytól,
ijesztő éjben fut előttem minden út,
Pásztor gyere már, Pásztor gyere már!
Így is szeretlek te megtépett, fáradt,
Hűtelen bárány és megyek utánad,
megyek a vak éjbe, utánad a mélybe,
gyere haza már, gyere haza már!
Zengi az énekem, ujjongja szívem,
angyalok éneke örvend a híren,
érettem vérezettt hű pásztorkéz vezet,
megyek haza már, megyek haza már.
Az ének ma is ott áll annak a könyvnek a borítóján és ma is emlékeztet. Nagyapámra, aki közel 30 éve nincs már velünk, de aki elhintette bennem az első igemagvakat, a szeretetre, amivel szeretett, amiről tudtam, hogy attól volt olyan különleges, mert a Krisztusét adta tovább. És emlékeztet az első rácsodálkozásra, majd a megtalált bizonyosságra: Jézus értem is eljött ebbe a világba.
Ahogy egy másik ének mondja:
Jézus engem megtalált,
Mindörökre hűn szeret,
Tenni szent akaratát
Lelke megtanít s vezet.
Ó, mily boldog lettem így,
Béke tölt el hű szívén,
Mindörökre szól e frigy:
Én Övé és Ő enyém.
Kívánom ezt a(z újra) rácsodálkozást mindannyiónknak! Áldott Adventet kívánok!
Révész Judit