Két új kötettel gazdagodott a Szatmári Műveltség Tára
Bemutatta a Szatmári Műveltség Tára könyvsorozat két legújabb kötetét a Reformátusok Szatmárért Közhasznú Egyesület, amely 2011-ben alakult meg Jármiban és legfőbb célja az, hogy összefogja a történelmi Szatmár területén élőket. A Debreceni Református Kollégium Múzeumában, augusztus 26-án megtartott könyvbemutatón Fülöp István az Egyesület elnöke elmondta, hogy az első könyv Bíró Lajos mátészalkai szobrászművész, egyesületi alapító tag kiadványa volt, a sorozat most pedig két újabb alkotással bővült.
A Téli népszokások és néphagyományok valamint az Istenkeresés az irodalomban című műveket a Debreceni Református Hittudományi Egyetem rektora mutatta be. Dr. Fekete Károly kiemelte, hogy mindkét kötet értékeket őriz. Az egyik a hagyományokét, a másik magyar költők alkotásaiét. Mindkét kötet ökumenikus szellemben készült, így a téli hagyományokat nem csak a Szatmárban élő reformátusok tekintetében, hanem a többi felekezet tekintetében is bemutatja dokumentum jelleggel a könyv, amely magyar, német és román szövegeket is tartalmaz, valamint a kötethez tartozik egy CD-melléklet is, amely illusztrálja a könyvben olvasottakat.
Az Istenkeresés az irodalomban című mű, a 2012. október 31-én Nagyecseden és Nagykárolyban megtartott konferenciák előadásait dolgozza fel. A könyvben megtalálhatók a református Móricz Zsigmond és Ady Endre versei mellett, a római katolikus Nagy Gáspár és a görög-keleti vallású József Attila művei is.
A kötet és sorozat szerkesztője dr. Végh Balázs Béla, az egyesület alelnöke a könyvekkel kapcsolatban elmondta, hogy utóbbit reméli a hittantanárok is kezükbe veszik majd, és így a gyermekek is találkozhatnak a könyvvel az hittan órák keretében. Hangsúlyozta, hogy a tanulmányok mellett az olvasó az adott művet is elolvashatja. Ezzel nem szembesíteni akarta a tanulmány íróját azzal, hogy valósak-e gondolatai, hanem mankót akart adni az olvasóknak, hogy még jobban megértsék az előadások anyagait. A Téli népszokások és néphagyományok című könyvvel kapcsolatban pedig elmondta, hogy a könyv rávilágít arra, hogy a gyűjtőterületeken élő különböző nemzetiségek hagyományai hogyan módosultak azzal, hogy egymástól átvettek néhány szokást. Példaként említette a legnagyobb gyűjtőterületet, Nagykárolyt és térségét, ahol együtt élnek a magyarok, a románok, a svábok és a cigányok. A hagyományok módosulását azonban nem szegényedésnek, hanem bővülésnek kell megélnünk, mert, ahogy mondta, az ünnepek lényege ettől még nem változik.
A téli népszokások összegyűjtésével az volt a legfőbb célja az egyesületnek, hogy megőrizze a történelmi Szatmár hagyományait, míg az Istenkeresés az irodalomban című kötettel arra akarta felhívni a figyelmet, hogy hit és vallás nélkül nem élhet az ember.
Fotók: Barcza János