Rendszerüzenet
2014. július 14.

Elhunyt Dr. Korsós Bálint

„De én mindig veled leszek, mert te fogod jobb kezemet. Tanácsoddal vezetsz engem, és végül dicsőségedbe fogadsz.”  (Zsoltárok könyve 73:23-24)


alt

Dr. Korsós Bálint István igazgató emlékezete

Mély megrendüléssel, de Isten akaratát elfogadva adjuk hírül, hogy a Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziumának igazgatója 2014. július 10-én hosszan tartó súlyos betegség után visszaadta lelkét Teremtőjének. Halálával fájdalmas veszteség érte a Dóczy Gimnáziumot, a református oktatásügyet és az egész református közösséget.

Négygyermekes tiszáninneni lelkészcsaládból származott, gyermekkorát Noszvajon töltötte, s innen került Debrecenbe, a Református Kollégium Gimnáziumába. Itt alapozta meg imponáló tudását, itt formálódott élő hitű reformátussá, és talált olyan közösségre, amelyben életre szóló barátságokat kötött.

Felsőfokú tanulmányait 1978-1983 között végezte a Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, ahol már megmutatkozott a modern irodalom iránti elkötelezettsége. Egyetemistaként bekapcsolódott a rendszerváltást szorgalmazó körök tevékenységébe, együttműködve többek között Csengey Dénessel. Diplomája megszerzése után 1983-tól visszakerült az egykori Alma Materébe. Diákjai szerették fiatalos, sodró erejű előadásait, újszerű szemléletmódját és fanyar humorát. A Kollégium Gimnáziumában újrainduló önképzőkört is patronálta. Ez idő alatt családot alapított, majd megszülettek lányai: Mira, Zsófia és Borbála.

Új korszak kezdődött életében, amikor felkérést kapott a Dunántúli Református Egyházkerület fenntartásában működő Pápai Református Kollégium Gimnáziuma internátusvezetői állásának betöltésére. 1994-től igazgatóhelyettesként, majd 2004-től igazgatóként szolgált az intézményben.

Tudományos tevékenységét 1983-tól folyamatosan megjelenő publikációi jelzik, melynek kiemelkedő eredménye az 1992-ben megszerzett doktori cím, majd az 1997-ben megkapott doktori PhD fokozat az újabb magyar irodalomtörténetből.

2007 őszétől egykori osztályfőnökét követve igazgatói megbízást kapott a Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziumába. Évtizedekre meghatározó iskolafejlesztést koordinált a 2011-2012-es tanévben. Különösen jó érzékkel ápolta az iskola külkapcsolatait, szívügyének tartotta a határon túli magyarság sorsát. Szívesen vállalt közéleti tisztségeket, szerepléseket. Kétszer is betöltötte az Országos Református Tanáregyesület elnöki tisztét. Pápán és Debrecenben egyaránt presbiternek választották gyülekezetében.

Folyamatos tudásvágy hajtotta, betegsége ideje alatt is franciául tanult, és egy Németh Lászlóról szóló tanulmányon dolgozott. Állandó késztetést érzett arra, hogy ismereteit, érdekes történeteit továbbadja az arra fogékony diákságnak. Osztálykirándulásokon idegenvezetőként, kiállítás-megnyitókon, iskolai rendezvényeken köszöntéseiben sokszínű, eredeti egyéniségét ismerhettük meg, ahol mély hite is természetesen megnyilvánult. A gimnázium diákjainak érdekeit szem előtt tartotta, a hozzáfordulókon mindig szívesen segített.