A nemzet iskolája

A hangverseny előtt a szokásoknak megfelelően ünnepi istentisztelet keretében bocsátották ki a karácsonyi időszakra a Kollégium diákjait. Derencsényi István beszédében kiemelte, hogy nincs az évben másik olyan időszak, ami annyi érzelmet, élményt ébresztene az emberekben, mint a karácsony, és a kibocsátásban sok ünnepi mozzanat van. A karácsony ugyanis nem a bezárkózásról, hanem a mozgósításról, a kinyitásról szól. Ezért arra kérte a fiatalokat, hogy ne zárkózzanak be, hanem induljanak el istentiszteletre, egymás felé szeretettel, fényhordozóként és vigyenek karácsonyi fényt oda, ahova mennek.

A Tiszántúli Református Egyházkerület főjegyzője hangsúlyozta, hogy a karácsony a találkozások ünnepe. Isten találkozik emberi létformában az emberrel, az örökkévaló találkozik az elmúlással, a föld a mennyel. A karácsony az egymásra találások, a változások, az üdvös fordulatok ideje, ezért Derencsényi István a kibocsátott diákoknak üdvös találkozást kívánt Istennel és egymással egyaránt.

Az ünnepi zenés istentisztelet díszvendége Áder János köztársasági elnök volt, aki köszöntő beszédét Szabó Lőrinc szavaival kezdte: „Csak a tananyag volt szentség előttem s a biblia, tehát Isten meg a Tudás szava”, majd utalt arra, hogy ő maga is körbejárta a jubileumát ünneplő Kollégiumot és megtekintette az Iskolatörténeti kiállítást is.

Kiemelte, hogy a kollégium a csaknem ötszáz év alatt nemcsak az egyház, hanem az egész nemzet iskolájává vált, amely úgy küldte el diákjait a világba, hogy siessenek haza külföldi-tanulmányútjukról, hiszen szükség van rájuk és a tudásukra. A debreceni tanulók pedig századokon át így hozták haza a legkorszerűbb európai gondolatokat, és így virágoztatták fel Magyarországot.

A diákokhoz fordulva az államfő kifejtette, hogy a Kollégium iskolatörténeti kiállításán az öreg padok között végigmenve úgy érzete, hogy a kollégium mind a 475 éve ott volt vele, s felidézte Csokonait, Móriczot, Kölcseyt és Adyt is, akikkel kapcsolatban kiemelte, hogy mikor ide jártak épp olyan tizenéves fiatalok voltak, mint a mai diákok. Ugyanannyi félelemmel, aggodalommal, lázadással és dacos rákérdezéssel a szívükben tanultak és imádkoztak, s többek között nekik köszönhető, hogy Debrecen naggyá vált, ők és nevelőik adtak rangot az iskolának, amely felemelte a várost.

Áder János kiemelte, hogy a kollégium a tudás kútjának hét forrására - a kíváncsiság, a megismerés, a megértés, a tehetség, a szorgalom, a kitartás és a teljesítmény – épült, mely források kiapadhatatlanságát Debrecenben a hit ereje is biztosítja. A hit, ami ott él mindannyiunkban, mert minden tudás, csak a lélek erkölcsi erejével válhat teljessé, példamutatóvá.

A köztársasági elnök hangsúlyozta, hogy a Kollégiumban nem a szép szavak teszik méltóvá az emlékezést, hanem a mindennapokban itt születő teljesítmény, amelyet az évszázadok nemesítették és formálták olyanná, ami a 475 éves intézmény előtt ma is és holnap is nyitva tartja a jövő kapuját.

Az ünnepi alkalom végén Derencsényi István, a Tiszántúli Református Egyházkerület főjegyzője és Fekete Károly, a Debreceni Református Kollégium Igazgatótanácsának elnöke a Kollégium jelképével, egy gerundiummal ajándékozta meg Áder János államfőt.

Az ünnepi beszédek után a Kántus és a Kodály Filharmonikusok hangversenyén szólót énekelt Borsos Edith, Xavier Rivadeneira, Massányi Viktor, Szüle Tamás, orgonán közreműködött Karasszon Dezső és Sárosi Dániel, vezényelt Berkesi Sándor Liszt-díjas karnagy, Marczi Ernő, Török Ágnes.

Az ünnepi alkalmon részt vett a bemutatott Karácsonyi Oratórium szerzője, Orbán György is.

Fotók: Barcza János