A várakozás feszültsége és a készülődés izgalma hatottá át decemberi heteinket. Reménységgel e hónap elején, hogy milyen szép alkalmak várnak ránk az év utolsó időszakában, de többet kaptunk, mint gondoltuk. Többet, mert az Isten mindig többet készít és ad, mint azt mi várnánk. Nekünk „csak” meg kellett ezeket látni és ragadni, hogy ténylegesen a miénk legyen a pillanat, az esemény és utána az emlék, melyet senki nem vehet el tőlünk.
- 2017/12/21