Debrecenben ülésezett a Doktorok Kollégiuma- véget ért a tanácskozás

A találkozón emellett a tagok szavaztak az Aranygyűrűs Teológiai Doktor kitüntetésről, amelyet most Dr. Szabó Andor nyugalmazott lelkipásztornak ítéltek oda. Szabó Andor csaknem negyven évig volt a hencidai gyülekezet lelkipásztora, a díjat a Zsinat őszi ülésén veheti át.

Ezentúl a közgyűlésen kilenc új doktor felvételéről határoztak, valamint döntöttek az Év könyve díjáról is, amelyet Szarka Miklós, Házasságra felkészítő beszélgetések című kötete kapta meg. Emellett új elnököt és titkárt választottak, nyugdíjba vonulás miatt az Egyházi néprajzi szekció élére.

A tanácskozáson Bölcskei Gusztáv a Doktorok Kollégiumának elnöke ismertette, hogy az Irodalmi szekció nem felel meg az önálló szekció kritériumainak, ezért munkáját ideiglenesen szünetelteti, valamint az Ökumenikai és egyházszociológiai szekció kérte, hogy a jövőben a Missziológiai szekció alszekciójaként dolgozhasson tovább.

A Doktorok Kollégiumának éves rendes tanácskozásán 139-en vettek részt, s mintegy 130 előadás hangzott el. A tagok 14 szekcióban tanácskoztak, hét és huszonegy fő közötti létszámban.

Bölcskei Gusztáv a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke a közgyűlésen kiemelte, hogy a teológia bármely ágában akkor születtek időtálló munkák, amikor nem felületes és a többségnek megfelelni akaró döntéseket hoztak, hanem mikor a szekció tagok tudtak disztingválni. Hisz, ahogy a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke kifejtette: „Az tanít jól, aki jól tud különbséget tenni”. Úgy vélte, hogy ez maradhat a Doktorok Kollégiumának erénye.  

A Doktorok Kollégiuma a szerdai plenáris üléssel vette kezdetét, amelyen áhítatában Bölcskei Gusztáv a DC elnöke a kereszt titkáról beszélt, amely minden teológiai erőfeszítés mögött ott áll.

„Hitünk alaptétele, és legfőbb titka az, hogy Jézus Krisztus az Isten-ember. Tökéletes Isten és tökéletes ember, mert az Atyával egy lényegű… Élete meg volt pecsételve, mert ez egy bűnös világ volt. Kiderült, ha az ember ördög, akkor egész jól megél, ha Isten, akkor meg kell halnia….Megtudta a világ, hogy Isten és a bűn nem férnek meg együtt. Le kell számolniuk egymással. Ez a leszámolás, a kereszt. Mikor megfeszítették Jézust, akkor megalázták Őt és Istent, és ezzel együtt felmagasztalták az embert” - mondta Ravasz László püspököt idézve a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, aki kiemelte, hogy ezek a szavak semmit sem vesztettek aktualitásukból. Hangsúlyozta, hogy éppen ezért nem lehet másképp viszonyulni a kereszt titkához, mint ahogy Pál apostol írta első levelében Timóteushoz: ” Krisztus Jézus azért jött e világra, hogy megtartsa a bűnösöket, akik közül első vagyok én!”, s aki így gondolja, az nem akarja megalázni Istent, és embertársait sem, hanem felveszi a keresztet és követi az Urat. A Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke kiemelte, hogy a kereszt a mi egyetlen reménységünk most is, itt is, és az a dolgunk, hogy ehhez mindig visszatérjünk, ebből merítsünk erőt, s így Isten üdvözítő szeretete beágyazódik a történetünkbe, ahogy a Doktorok Kollégiumának történetébe is. „Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk? Ez a mi vigaszunk, reménységünk és örömünk!- mondta Bölcskei Gusztáv.

Az áhítatot követően Fekete Károly a DC alelnöke, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem rektora mondott köszöntő beszédet. Külön köszöntötte dr. Nagy Istvánt, a Károli Gáspár Református Egyetem tanszékvezető egyetemi docensét, aki a napokban vehette át a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt kitüntetést, valamint Bitskey Istvánt, az MTA levelező tagját, a Debreceni Egyetem professor emeritusát, aki a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje elismerésben részesült.

Bicsky István a Magyar Tudományos Akadémia nevében köszöntötte a jelenlévőket. Beszédében a Debreceni Református Kollégium, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem és a Magyar Tudományos Akadémia Debreceni Területi Bizottságának hosszú évekre visszanyúló kapcsolatát ismertette.

A plenáris ülésen ezt követően négy előadás hangzott el különböző évfordulókhoz kapcsolódóan. Először Dienes Dénes, a Sárospataki Református Teológiai Akadémia professzora tekintett vissza a Doktorok Kollégiumának elmúlt negyven évére. Rámutatott a megalakulást megelőző időszakra, és azokra a nehézségekre, amelyekkel szembe kellett néznie az elmúlt évtizedekben a DC-nek, amelynek tagjai ma már 15 szekcióban tanácskozhatnak.

Karasszon István a Károli Gáspár Református Egyetem professzora előadásában a száz éve született Scheiber Sándor főrabbiról emlékezett meg, akit 1982-ben éppen a Debreceni Református Kollégiumban avattak a keresztény teológia tiszteletbeli doktorává. Fő kutatási területe a magyar zsidó folklór volt. A második világháború után többek között neki köszönhető az egykori pesti Rabbiképző Intézet újraindítása, amit 1950-től 1985-ben bekövetkezett haláláig igazgatott. Híressé a Geniza Studies című művével vált.

Az évfordulók sorában az idén 450 éves Heidelbergi Káté teológiai reflexióiról a 20. és 21. században címmel Szűcs Ferenc, a Károli Gáspár Református Egyetem professzor tartott előadást, aki beszélt a kátémagyarázatos istentiszteletek eltűnéséről, a káté nyelvtanban és gondolkodásfejlesztésben betöltött fontos szerepéről és a hitvallás mindennapi használatáról is. Végül Győri János a Református Művelődés- és Iskolatörténeti Kutatóintézet vezetője ismertette a 475 éves Debreceni Református Kollégium történetét az intézmény művelődéstörténeti jelentőségére fokuszálva. Az ülés végén Bicsky István, a Debreceni Akadémiai Bizottság elnöke mutatta be a Protestáns mártirológia a kora újkorban című tanulmánykötetet. A plenáris ülés után megrendezett fogadáson a jelenlévőket Huszár Pál, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának világi elnöke is köszöntötte.

A Magyarországi Református Egyház tudományos testületének jövő évi plenáris ülését, szekció üléseit és közgyűlését Sárospatakon tartják majd, a végleges időpontról később döntenek.