800 éves település
800 éves az első írásos feljegyzés Hajdúsámsonról, amely Túrsámsonként írta be magát a történelembe, de volt, hogy Nyírsámsonnak, Szalóksámsonnak hívták. Az elnevezés mindig a történelmi eseményektől és az aktuális birtokosoktól függött. Végső nevét az 1800-as évek végén kapta, amikor is a Hajdúsághoz csatolták. Sámson létét az határozta meg, hogy az itt élők mindig kötődtek ehhez a helyhez- mondta a város polgármestere azon a hálaadó istentiszteleten, amelyet augusztus 10-én tartottak a település évfordulója alkalmából. Az egyházak a török hódoltság után kapcsolódtak be a település életébe, elsőként is a reformátusok, a lakosság 70-80%-a mindig is ehhez a felekezethez tartozott.
A református egyház volt az első, amely templomot, iskolákat épített itt- emelte ki a polgármester, aki szerint ez talán azzal is magyarázható, hogy Sámson Debrecen birtoka is volt. Hamza Gábor büszke arra, hogy Hajdúsámson meghatározó városa az országnak, az itt nevelkedett fiatalok pedig megtalálhatók a világ különböző pontjain.
Hálaadó ökumenikus istentiszteleten igehirdetésében Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke kiemelte, hogy kimondani ugyan könnyű, de belegondolni nehéz abba, hogy mit is jelent 800 esztendő, hisz nekünk, embereknek hetven, vagy nyolcvan esztendő adatik, amelynek többsége nyomorúsággal telik és életünk gyorsan elillan. „Ha belegondolunk, hány és hány olyan település van, amely 800 esztendővel ezelőtt úgy jegyeztetett fel, hogy ott magyarul beszélnek és ott magyarok között lehet élni, de ma már ez egyáltalán nem így van. Nem természetes, nem magától értetődő az, hogy valakik, az őseink ugyanabban a közegben, ugyanabban a kultúrában, ugyanazon a nyelven beszélve élhetnek immár 8 évszázada”.
A hálaadó istentiszteleten Bosák Nándor debrecen- nyíregyházi római katolikus megyéspüspök mondott imát a városért, aki bátorságot, tettrekészséget kért a Mindenhatótól, s hogy átlépve korlátainkon egymást testvérként fogadjuk, s népünk javáért dolgozzunk.
Lovász Krisztián a Hajdúsámsoni Református Egyházközség lelkipásztora az Európa Rádiónak elmondta, hogy nagy öröm az, hogy a település sok győzelem és vereség után is létezik, sőt már városi rangban próbál az élet feltételeinek megfelelni. „Ami külön nagy öröm számunkra, az az, hogy Isten házában tudjuk megköszönni a gondviselést, a megtartatást és azt, hogy amikor a település elnéptelenedett a 16. század végén, utána megkapta a lehetőséget, hogy a romokon újra épülhessen”. Az ökumenikus ünneplésre utalva kifejtette, hogy a történelmi egyházak között a városban valódi testvéri kapcsolatok vannak. A hálaadás alkalma Lovász Krisztián szerint még közelebb hozta egymáshoz az egyházakat, és a település vezetőségét, az önkormányzatot is. A helyi lelkipásztor úgy gondolja, hogy nagy reménység városa Hajdúsámson: „Az elmúlt néhány évben láttam a település nyomorúságait és tisztában vagyok az örömeivel is, de én azt gondolom, hogy egy élhető, egy gyarapodó város a mi városunk. Áldás van rajta! Viszont csak akkor lehet a jövő települése, ha megbecsüljük ezt az elmúlt 800 esztendőt”.