Diplomások a Hittudományi Egyetemen

A Magyarországi Református Zsinat lelkészi elnöke Márk evangéliumának első fejezetéből a 29. verstől a fejezet végéig olvasta fel az igét, melynek végén kiemelte, hogy ebben benne van Jézus egész életpályája, feladata. Hangsúlyozta, hogy ma sokat beszélnek az életpályamodellről, és akkor az első kérdés mindig az, hogy honnan lesz erre pénz, de Bölcskei Gusztáv szerint ehhez ezen kívül kell más is, valami több is. „Amikor egy református felsőoktatási intézmény tanévzáróján vagyunk, ahol életpályára induló fiatalok vannak együtt, és indulnak el, hogy elkezdjék gyakorolni azt a hivatást, amire felkészültek, akkor jó megállni egy pillanatra és elgondolkodni azon, hogy vajon mit adhat a Jézusi életpálya modell ahhoz az úthoz, ahhoz a hivatáshoz, amire készülnek.” Mint mondta azt láthatjuk, hogy Jézusnak megvan a maga nagyon határozott menetrendje, és ügyel arra, hogy ezt a menetrendet ő szabja meg, amelyik illeszkedik ahhoz a törvényhez, amit Isten szabott az ő népének.  Vajon el tudjuk-e fogadni hogy az életünk, a hivatásunk beleilleszkedik egy olyan Isteni rendbe és olyan Isteni tervbe, amelyik nem azért van, hogy bilincseket rakjon ránk, hanem azért van, hogy keretet adjon, hogy megszabja azt, amiben élünk, mozgunk és vagyunk? - tette fel a kérdést Bölcskei Gusztáv, majd kifejtette, hogy „ebben az életpályában az első parancs, hogy tudj Isten kegyelmes és emberséges rendjéhez illeszkedni, mert ez a rend téged is rendben tart. Nem engedi hogy széthullj, hogy elkalandoz a hirdetések helyett híresztelésekkel teli világba.” A Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke mindemellett arra is figyelmeztette a fiatalokat, hogy ne álljanak szóba az ördögökkel, ahogy Jézus sem tette és szentségtelen hatalmaktól ne fogadjanak el tanácsot, mert ha igen, akkor a végén ők lesznek a vesztesek. Megkérte a fiatalokat arra is, hogy mindig álljanak azok mellé, akik számítanak rájuk, akinek rájuk van szükségük, és ne fordítsanak hátat.  

Fekete Károly az Egyetem rektora beszéde elején a diplomaosztót megelőző nap jelentőségéről, a Magyar Református Egyház Közös Zsinatáról, a Heidelbergi Káté 450. évfordulójáról és a káté megszületéséről beszélt. Rektori jelentésében az egyetem életét érintő események közül kiemelte, hogy a tavalyi minisztériumi elvonások miatt intézkedési tervet kellett készíteni, ahhoz, hogy elkerüljék vagy legalább késleltessék a csoportos létszámleépítést. Ezért munkaköri átcsoportosításokat, kötelező óraszámemelést hajtottak végre. Csökkentették a megbízási szerződések és az óraadók számát, leállították a belső pályázatokat, felfüggesztették a professor emeritus tiszteletdíj folyósítását. Emellett szólt a személyi változásokról , az oktatással kapcsolatos legfontosabb döntésekről, így arról is, hogy már meghirdették az új felsőoktatási szakképzéseket, és a Báb és dráma a hitoktatásban” című pedagógus-továbbképzési programról is beszélt, valamint a Debreceni Református Kollégium  475. évfordulójának megünnepléséről.

A Debreceni Református Hittudományi Egyetemen ebben a tanévben 35 doktorandusz, illetve a hitéleti és a nem hitéleti szakokon összesen 1095 hallgató tanult, közülük 842-en nappali tagozaton, ebből 584-en nem hitéleti, míg 258-an hitéleti szakon tanultak. Záróvizsgára összesen 237-en jelentkeztek.  Hitéleti szakokon 35-en, míg nem hitéleti szakokon 52-en vehették át oklevelüket a szombati tanévzáró közgyűlésen.

Az idén az egyetem tizenhét hitéleti hallgatója kezdheti meg szolgálatát segédlelkészként.

Tiszántúli Református Egyházkerület

Az intézményben az új tanévet kezdők számát a július 24-i felvételi ponthatár meghúzása után lehet majd megtudni.

Fekete Károly, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem rektorának beszédét itt olvashatják el:

Főtiszteletű Egyetemi Közgyűlés!

Tegnap, itt a Nagytemplomban adott hálát a Magyar Református Egyház Közös Zsinata azért a történelmi jelentőségű dokumentumért, amely 450 évvel ezelőtt született Heidelbergben, s pár év alatt meghódította az európai protestánsokat, rekord idő alatt ért meg sok-sok kiadást és fordítást, s 450 éve hatja át gondolkodásmódunkat, nyelvezetünket, lelkiségünket az a Heidelbergi Káté, amely 1563-ban a pfalzi fejedelemség székhelyén született meg.

A Heidelbergi Káté megszületése

Vázlatos történeti helyzetkép[1]

Heidelbergben 1518-ban tett látogatást Luther, ahol az Ágoston-rendi kolostorban ismertette reformátori nézeteit, s ennek hatására fogadta el a fiatal Martin Bucer is, a későbbi strassbourgi reformátor, Luther tanításait[2]. Magának a városnak a reformációja 1538-ban történt meg. A 16. század közepéig római katolikusnak megmaradt fejedelemség területén a vallási változásokat Otto Heinrich (Ottheinrich) 1556-os hatalomra lépése hozta el. Hároméves uralkodása alatt a fejedelem a lutheri reformáció tanait próbálta fokozatosan bevezetni, de más reformátori irányzatokat is megtűrt. Ez később zűrzavart okozott a fejedelemségben.

A kálvini irányzat elterjedése III. Frigyes uralkodása alatt történt 1559-1576 között. A fejedelem felelősséget érzett alattvalói testi-lelki szükségeiért, ezért a félig-meddig végbement reformáció révbe juttatását határozta el. A zavaros egyházi viszonyokhoz az is hozzájárult, hogy az evangélikusok között sem volt egység. Az úrvacsoráról és a jó cselekedetek gyakorlásáról egészen szélsőséges véleményt képviselt Tillemann Hesshusius (1527-1588) szuperintendens, teológiai tanár. Az elhíresült heidelbergi úrvacsoravita[3] 1559-ben tört ki.[4] A választófejedelem értesítette a történtekről Melanchthont, aki leveleivel segítette a rendeződést, de 1560-ban bekövetkezett halála miatt már személyesen nem tudott részt venni a békítésben. III. Frigyes 1560. június elején szervezett egy úrvacsoravitát, amelyben a helvét irány érveit erősítette Thomas Erastus (1524-1583) heidelbergi orvosprofesszor is, aki az egyháztanács világi tagja volt. A fejedelem a teológiai disputa után teljes súlyával a református tanítás oldalára állt. Újra szervezte a város egyetemét és a teológiai fakultásra kálvini szellemiségű professzorokat nevezett ki: Caspar Olevianus-t (1536-1587)[5] és Zacharias Ursinus-t (1534-1583)[6]. Heidelbergnek, mint szellemi központnak, kisugárzása volt az egész fejedelemség közállapotára. A fejedelem 1560-ban átalakította a collegium sapientiae-t, s a korábbi „főgimnázium” ez után lelkészképző intézményként és diákotthonként működött.

A hagyományos felfogás egészen az 1960-as évekig úgy tartotta, hogy a Heidelbergi Kátét tartalmilag Ursinus (1534-1583) alkotta, és a végleges megszövegezésben Olevianus segített neki. Vitathatatlan, hogy mindketten a legtöbbet tették ezért a kátéért, de az újabb kutatások szerint biztos, hogy „csapatmunkával” készült. Egy olyan munkatársi közösség készítette a Kátét, akik között ott volt a fejedelem, ott voltak Heidelberg neves teológiai professzorai és lelkipásztorai is, ott voltak a környékbeli lelkészek, tanítók, és világi egyháztanácstagok is, akik besegítettek a munkába,[7] akik a 16. század minden jelentős teológiai iskoláját képviselték. Mögöttük a reformáció nagy alakjai álltak, akik egykor tanító mestereik voltak. A Heidelbergi Káté ezért olyan gazdag tárháza a reformátori tanításnak, amely méltán tette széles körben elfogadottá és máig mértékadó hitvallási irattá.

Egyik méltatója, Philipp Schaff (1819-1893) joggal jellemezte így a Heidelbergi Kátét: „A káté egyesíti Kálvin erejét és mélységét – az ő elutasító modora nélkül, Melanchthon bensőségességét és melegét – határozatlansága nélkül, Zwingli egyszerűségét és tisztaságát – az ő hűvös józansága és a miszitikától való idegenkedése nélkül.” (Philipp Schaff)

A Heidelbergi Káté mértékadó kiadásának az 1563 novemberében, a Pfalzi Istentiszteleti Rendtartásban[8] megjelent negyedik kiadását tekintik. A pfalzi rendtartásba illesztett Heidelbergi Káténak nemcsak strukturális üzenete van, hanem lényeges és figyelemre méltó teológiai mondanivalója is. A pfalzi egyházi vezetők tudatosan helyezték el a kátét a keresztelés és az úrvacsora közé. Ez azt jelzi, hogy a megkeresztelt gyermekeknek a káté tanításain felnőve kell eljutni az istentiszteleti úrvacsoráig. Mindaz, amit a káté megismertet és tanít, annak folyamatosan jelen kell lennie a gyülekezet életében.

III. Frigyes négy szempontot tűzött ki a káté használatával kapcsolatban:

1.) A káténak az ifjúság tanítását kell szolgálnia.

2.) Legyen útmutatás lelkipásztorok és tanítók számára.

3.) Kapjon szerepet az istentiszteletben a káté szövege. Kilenc vasárnap olvassák fel a kátét a liturgia keretében.

4.) 52 vasárnapra felosztva, legyen a vasárnap délutáni istentisztelet magyarázati anyaga.

A kátéból megtanult ismereteknek ez folyamatosan, újra és újra ismételt, az ismétlés műfaját, jellegét is változatosan kínáló elmélyítés eredményezte azt, hogy a Heidelbergi Káté alapvetően beépült a református gondolkodásmódba, mentalitásba, a teológiai és egyházi nyelvezetbe.

III. Frigyes vallásügyi intézkedései a tartomány egységességét megteremtették az 1560-as években, de a fejedelem nehéz helyzetbe került a többi tartomány fejedelme és a császár előtt. Mivel további intézkedéseivel befogadta és letelepítette az üldözött holland és francia kálvinista lelkipásztorokat és tanítókat, néhány év alatt kálvinira fordult a fejedelemség hitvallása. Ez teljesen új helyzetet eredményezett, mert az 1555-ös augsburgi vallásbéke még nem tartalmazhatta és nem engedélyezhette a kálvini irány szerinti szabad vallásgyakorlatot. Azzal, hogy III. Frigyes a kálvini reformáció mellé állt, megszegte a vallásbékét. A lutheránus fejedelmek be is vádolták Frigyest a császárnál és ki akarták záratni a birodalmi egységből, megfosztva őt fejedelmi méltóságától és halálbüntetést akartak adatni neki. Ezért az 1560-as években szükséges volt kiterjeszteni a vallásbékét a református reformáció követőire is. Ki kellett mondani, hogy ez az irányzat nem azonos a rajongók irányzatával, de ki kellett azt is mondani, hogy ők mások, mint a Luther-követők. Szükséges volt ez azért is, mert a vallásbékében nem szereplő egyházak tagjai ún. „szabad madarak” (Vogelfrei, 1), azaz védtelenek voltak éppúgy, mint annak idején Luther, amikor még az augsburgi hitvallást nem fogadták el.

A kálvini irány híveinek törvényen kívüliségét III. Frigyes, mint felelős uralkodó nem nézhette el. Alattvalóinak jogbiztonságáért az 1566. évi augsburgi birodalmi gyűlésen szállt síkra. Érveinek megtámogatására a neves zürichi teológustól, Heinrich Bullingertől kért segítséget, aki a II. Helvét Hitvallásként ismertté vált, már korábban – mint lelki-teológiai végrendeletként – megírt hitvallását küldte el erre a célra. III. Frigyes ennek segítségével bizonyította a császár és a birodalmi gyűlés tagjai előtt, hogy amit Pfalzban hisznek, tanítanak és hirdetnek, az megegyezik a reformáció tanításaival. III. Frigyes bátor megjelenésével, hitvalló kiállásával, elmondott beszédével olyan mély benyomást tett a többi fejedelemre, hogy elálltak az erőszaktól, és békés útra terelődött a pfalzi reformátusok jogállásának rendezése. A fejedelem az 1566-os augsburgi birodalmi gyűlésen kapta a „Kegyes” előnevet, s úgy vonult be a német történelembe, mint Kegyes Frigyes.

Számomra ez a hitvalló kiállás imponáló és példaértékű. Eszembe juttatják a hitvallás három bibliai kulcsszavát, mint három alapkövetelményt: 1./ martyria – azaz tanúságtétel szóval, tettel, életet is áldozva az Igéért, ha kell (Jn 1,7, 1); 2./ homologia – azaz az Istenhez tartozás megvallásaőszinte bűnbánó imádságban; és 3./ symbolon – vagyis az összetartozó részek beleillesztése az egészbe, amely Augustinus egyházatya szerint „a hitnek rövid és fontos szabálya; rövid a szavak számára nézve, de fontos a tartalom súlyára tekintettel”. Így lett a hitvallás kapcsolódási ponttá az egyén és a gyülekezet között (Ef 4,16). A töredékes hitismeret értelmet nyerhet, a keresztyén ember megtalálja helyét a keresztyén közösségben. A hitvallás minden egyetemessége mellett is személyes. Ezt a kettős érintettséget fejezi ki a „hiszek”, illetve a „hisszük és valljuk” mondatkezdés.

A hitvallás akkor tölti be ma is a feladatát, ha

- eligazítást ad a Szentírás tanításában, vagyis lépésről lépésre vezet, de nem válik Biblia-pótlóvá;

- erősíti az egy hiten levők összetartozás-tudatát (Ef 4,4-6; 1Pt 1,1, 1),

- s emlékeztet: az egyház tagja nem légüres térben él, hanem a régen éltek és a ma élők azonos hitvallása összeköti a nemzedékeket és a kortársakat az előző és a következő korokkal, s a mellettük lévőkkel;

- megőrzi a tiszta tanítást a bibliátlan tévtanokkal szemben;

- és válaszhoz segít az új helyzetek kihívásai közben.

A „Hitvallás évé”-ben fedezzük fel újra, gazdagítsa meg és pezsdítse fel ismét keresztyén hitünket a Heidelbergi Káté ihletett tanítása!

Főtiszteletű Egyetemi Tanévzáró Közgyűlés!

Rektori jelentésemben az egyetemünk életét érintő eseményekközül most csupán a legfontosabbakra szorítkozok. 

A tavalyi minisztériumi elvonások miatt intézkedési tervet készítettünk, hogy lehetőleg elkerüljük vagy legalább késleltessük a csoportos létszámleépítést. Ezért munkaköri átcsoportosításokat, kötelező óraszámemelést hajtottunk végre. Csökkentettük a megbízási szerződések és az óraadók számát, leállítottuk a belső pályázatokat, felfüggesztettük a professor emeritus tiszteletdíj folyósítását. A súlyos támogatás-visszafizetések miatt az intézmény nagyfokú takarékosságra kényszerült. Intézkedési terv készült a médiaműhelyekre vonatkozóan, ahol több lejáró szerződést nem tudtunk meghosszabbítani. E helyről is köszönetet mondok oktatóinknak és dolgozóinak azért, hogy megértették a kialakult helyzet súlyosságát és a takarékos gazdálkodás fontosságát, s ennek ellenére türelmet tanúsítva végezték munkájukat. Hálásan köszönöm, hogy ebben a nehéz gazdasági helyzetben számíthatunk a Tiszántúli Egyházkerületre és annak elnökségére. 

A sok bizonytalanság és kiszámíthatatlanság közben végig kísérte a tanévet és még kíséri is az egész 2013-as esztendőt az az ünnepségsorozat, amellyel a Debreceni Református Kollégium többi tagozatával karöltve, hálát adunk intézményünk fennállásának 475. évéért. Egyetemünk is kivette és kiveszi részét a jubileumi rendezvényekből:

- A Pedagógia és Pszichológia Tanszék Országos Neveléstörténeti vetélkedőt hirdetett. Február 20-án, a jubileumi rendezvénysorozat első eseményén öt egyetem hat csapata vett részt.

- Szintén februárban volt látható Tamus István tanár-grafikusművész „Kell egy-ház!” című kiállítása a DOTE Elméleti Galériában, a Kollégium alapításának 475. évfordulója alkalmából.

- Egyetemünk Doktori és Habilitációs Tanácsa – az 1/2013-02. számú határozatával – tizenkét hazai és nemzetközi hírű tudóst választott díszdoktorrá. A diplomák átadására a Magyar Tudomány Hónapjában, november 21-én, ünnepélyes keretek között kerül majd sor.

- A Magyar Örökség és Európa Egyesület Kollégiumunknak is odaítélte a Magyar Örökség Díjat, amelynek átadására március 23-án, a Magyar Tudományos Akadémia Dísztermében került sor.

- Április 12-én, a város napján avattuk fel az Emlékkertben az az emlékoszlopot, amely azt hirdeti, hogy Nemzeti Emlékhely lett a Református Nagytemplom és a Református Kollégium. 

- Május 25-én pedig a március 8-i kormányhatározat (1119/2013.) értelmében aláírásra került az az elvi nyilatkozat, amely a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból a debreceni református oktatási és nevelési intézményrendszer infrastrukturális fejlesztésére tíz milliárd forint támogatást szán, négyéves leosztásban. A teljes rekonstrukciónak 2017-re kell elkészülnie, a Reformáció 500. évfordulójára. – Ez azt jelenti, hogy a belső intézményi integráció fizikailag is folytatódik. A nem hitéleti tanszékek és tanulmányi irodák átköltöztetésének előkészületeit már meg is kezdtük. Az átfogó költözésre augusztus hónapban kerül majd sor.

Az oktatással kapcsolatos legfontosabb döntéseink az alábbiak voltak:

- A Kommunikáció- és Társadalomtudományi Intézet munkatársai megfeszített munkával előkészítették az új felsőoktatási szakképzések szakképzési programját. A Pedagógia és Pszichológia Tanszék pedig a Szociális és ifjúsági munka Ifjúságsegítő szakiránya képzési programjának elkészítését és engedélyeztetését végezte. A MAB döntése alapján már meg is hirdettük az új felsőoktatási szakképzéseinket (kommunikáció és média felsőoktatási szakképzés – kommunikátor asszisztens szakképesítést, valamint a moderátor asszisztens szakképesítést adó képzés indítását).

- Az Egyházkerületi Közgyűlés (18/2012. október 15-ei határozat) kérte, hogy   zárt beiskolázású rendszerben biztosítsuk a tiszántúli lelkipásztoroknak, hogy a hittanár–nevelő diplomát megszerezhessék levelező képzésben, költségtérítéses formában. A keresztfélévben indult képzésre 23 fő jelentkezett.

Ugyancsak az Egyházkerületi Közgyűlés kötelezett el bennünket, hogy az 1990-es években kiadott hitoktató oklevelekre hirdessünk meg kiegészítő képzést. Az erre való jelentkezést a napokban hirdetjük meg az egyházi sajtóban.

- A Szegedi Egyetem gesztorságával konzorciumi tagokként veszünk részt az Ifjúságsegítő BA-szak megtervezésében.

- Intézményünk ismételten közreműködik a Debreceni Egyetem TÁMOP 4.1.2. pályázatában, a korábbi közös munka folytatásaként.

- A Katechetikai Központ által benyújtott „Báb és dráma a hitoktatásban” című pedagógus-továbbképzési programota köznevelésért felelős helyettes államtitkár 2013. június 6-án (a 957/106/2013-as nyilvántartási számon) jóváhagyta. Az alapítási engedély öt évre szól. Köszönjük az egyházmegyék akkreditáltatáshoz nyújtott anyagi támogatását.

- Doktori Iskolánkban 2012. december 6-án védte meg sikeresen doktori értekezését Szarka Miklós református lelkész. 2013. januárjában pedig dr. Béres Tamás, az Evangélikus Hittudományi Egyetem docense habilitált, illetve dr. Hafenscher Károly ev. lelkész, zsinati elnök tett sikeres habilitációs vizsgát.

A doktoravatásra és a habilitációs oklevelek átadására április 23-án került sor a Studia ac Educatio konferencia keretében.  

Vendégeink voltak a tanév során: januárban egy Atlantából érkezett hallgatói csoport tett látogatást egyetemünkön. Külföldi vendégelőadónk volt többek között a Debreceni Akadémiai Bizottság Pro Cooperatione díját átvevő Ferenc Postma professzor Amszterdamból, Michael Beintker münsteri professzor, Ulrich Körtner professzor Bécsből, Marek Lis professzor a lengyelországi Opole University egyetemi tanára a CEEPUS program keretében és Karl-Wilhelm Dahm, a münsteri egyetem nyugalmazott professzora, dr. Herwig Winkel az ausztriai Feldkirchből.

Czibere Károly, Dani László a Magyar Református Szeretetszolgálati Iroda vezetője és munkatársa, dr. Balla Ibolya, a pápai Teológiai Akadémiáról, dr. Buzogány Dezső professzor Kolozsvárról, dr. Herczeg Pál a budapesti teológiáról, Szántó Bíborka a Babes-Bolyai Tudományegyetem kézdivásárhelyi tagozatáról.

         Hallgatói küldöttségeink jártak külföldön: A tanév végén Szirmai Erika tanárnő és Kőszeghy Attila tanár úr vezetésével hat hallgatónk utazott Koppenhágába, ahol részt vettek az Erasmus Intenzív Program pályázat keretében létrejött hálózatban együttműködő felsőoktatási intézmények oktatóinak és hallgatóinak munkájában.

         Hodossy-Takács Előd és Gonda László egyetemi docensek pedig Groningenbe vittek hat hitéletis hallgatót a korábban a Kampeni Teológiával szervezett teológiai konferenciára. 

Eredményeink a tanévben:- Április 8 és 10 között az Országos Tudományos Diákköri Konferencia helyszíne Kaposvár volt, ahol a Társadalomtudományi Szekció Vallástudományi Alszekciójában Hurja Bettina, teológus-lelkész szakos hallgató második díjat nyert.

- Az Országos Apáczai Tanítási Verseny döntőjében, természetismeretből Szabó Mátyás, negyedéves tanító szakos hallgató szintén 2. helyezést ért el és szintén 2. helyezett lett magyarból Nagy Ágnes, volt ifjúságsegítő, jelenleg tanító szakos hallgató.

- Szabó Ferenc Szilárd az „év legjobb labdarúgó játékvezetője” címet nyerte el.

- Az Év Campus Honlapja 2012 különdíjat adományozott a DRHE kiadásában megjelenő www.licium.hu-nak a Magyar Egyetemi és Főiskolai Sajtó Egyesület szakmai zsűrije.

- Szerdi András PhD hallgató megnyerte a Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíját.

- Jenei Péter a Jedlik Ányos pre-doktori ösztöndíjat nyerte el a 2013/14-es tanévre;

- Hurja Bettina pedig ugyanerre a tanévre a (hallgatói) Eötvös ösztöndíjat nyerte el.

         Mindannyiójuknak szívből gratulálunk!

Létszámok:

Összes hallgatónk, aktív és passzív diák: 1095 fő.

Nappali tagozatos: 842 fő.

Ebből nem hitéleti szakokon: 584. 

Hitéleti szakokon: 258.

A Doktori Iskolában 39 doktorandusz végzi munkáját.

A személyi változások és az új alkalmazások bejelentése:  

- Január 23-án megszűnt a munkaviszonya dr. Völgyesi Zoltán főiskolai tanárnak.

- a Természettudományi Tanszékre meghirdetett tanársegédi állást T. Nagy Judit óraadó kolléganő nyerte el. Kinevezése 2013. február 1-jétől 2016. december 31-éig szól.

- DLA fokozatot szerzett 2013 februárjában dr. Kiss Csaba tanár úr a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem DLA Doktori Iskolájában (DLA Mesterkoncert: 2013. febr. 1., védés:   2013. febr. 8., Igazolás dátuma: 2013. márc. 19.)

- Június 1-től kezdte meg gazdasági csoportvezetői munkáját intézményünkben Mészárosné Karácsony Irma. Munkájához sok erőt és áldást kívánok!

- A Szenátus a Természettudományi Tanszéken a 2013. augusztus 1-jétől 2014. július 31-éig tartó időszakra meghosszabbította Bodoki Zoltán tanszékvezetői megbízását.

- A Szenátus újabb egy tanévre meghosszabbította a Maróthi György Könyvtár és a Teológiai Szakkönyvtár vezetőinek, Szabóné Barna Ildikó és dr. Molnár János könyvtárigazgatók megbízását.   

- A Szenátus dr. Ferencz Árpád adjunktusi kinevezését a 2013. július 1-jétől 2014. július 31-éig tartó időszakra meg­hosszab­bí­totta a Szociáletikai és Egyházszociológiai Tanszéken.

- Szirmai Erika 2013. július 1-jétől az Idegen Nyelvi Tanszék nyelvtanára és szakmódszertan tanáraként folytatja munkáját.

- Dr. Fazakas Sándor egyetemi tanár július 1-től szeptember 31-ig Németországban folytatja kutató munkáját az Alexander von Humboldt Alapítvány ösztöndíjával. 

- Dr. Kókai Nagy Viktor adjunktus újabb adjunktusi ciklusra kapott megbízást 2013. július 1-jétől.

- A Szenátus meghosszabbította Papp Gyuláné kollégiumi igazgatóhelyettesi megbízatá­sá­t 2013. július 1-jétől 2016. június 30-áig.

- Hálásan köszönöm Ivánné dr. Mecsei Ilona megbízott főtitkár asszony ezévi munkáját, amely június 30-ával véget ér.

- A rektori hivatal megbízott hivatalvezetőjeként végzi tovább munkáját Elekes Nóra. Munkájához sok erőt és áldást kívánok!

- Dr. Kovács Ábrahám  a 2013/2014-es tanévre alkotói szabadságot kért és kapott. Az első félévet Skóciában, a második félévet pedig a Columbia Seminary-n tölti ösztöndíjjal az Egyesült Államokban.

A leköszönő diákvezetőknek, Lamos Péternek és Kis Dávidnak hálásan köszönöm, hogy odaadóan végezték munkájukat a diáktársakra figyelve és az intézmény érdekében. További tanulmányaikra Isten áldását kívánom, kérem, hogy jöjjenek ki és vegyék át a 475 éves évfordulóra készült jubileumi érmet. 

A Hallgatói Önkormányzat megválasztotta az új diákvezetőket. A szeniori tisztre újra Vida Máté kapott bizalmat, hitéleti esküdtfelügyelő Lovász Márton lett, nem hitéleti esküdtfelügyelő pedig Csermely Gábor hallgató. Áldást kérek felelősségteljes munkájukra!

Most pedig kérem, hogy Szenior Úr legyen szíves fáradjon ide, és vegye át a Heidelbergi Káté magyarázata című könyvet, amelynek dedikálása a Debreceni Kollégium diákságának szól: „Az egykori diák tiszteletével és hálájával ajánlom ezt a könyvet a 475 éves Debreceni Református Kollégium különböző tagozatain tanuló diákseregnek.”

Intézményünk egész közössége nevében három vezető munkatárstól köszönök el:

- Kiss Szabolcstól, a Maróthi György Kollégium igazgatóhelyettesétől, aki június 30-ával válik meg intézményünktől. 2006-tól kapott kollégium-igazgatóként megbízást, amelyet eredményesen végzett. Köszönöm a Maróthi Kollégium felújításában, működtetésében végzett odaadó munkáját. Jövőbeni munkájához sok sikereket kívánok, s kérem vegye át a Kollégium jubileumi emlékérmét!   

- Szeretettel és hálás szívvel mondok köszönetet Hadházi Éva hivatalvezető asszonynak, aki ezzel a tanévvel nyugdíjba vonult. Miután a Gazdasági Hivatal osztályvezetőjeként jó bizonyságot nyert, mint munkatárs, 2005. augusztus 1-jétől hívta meg a Hittudományi Egyetem rektori hivatalának vezetésére az intézmény vezetése. Lelkiismeretesen, precízen és az intézmény érdekeit messzemenően szeme előtt tartva végezte munkáját. Kedves Éva, kísérje Isten áldása életedet és tartson meg sokáig szeretteid körében. Fogadd szeretettel intézményünk ajándékát, és az ifjúság köszöntését!

- A tanév közben, 2012. december 31-én vonult nyugdíjba dr. Csorba Péter főiskolai tanár, a jogelőd Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola lelkésze, tanszékvezetője, majd vezetője. 2001-től megbízott főigazgató volt, 2005-től pedig 2010-ig rektorként vezette az intézményt. Bármilyen tisztségben is volt, mindig megmaradt lelkipásztornak a szó legszorosabb értelmében. Ezért, amikor az I. félévi kollokviumos időben a korábbi és a jelenlegi tanszéki munkatársak körében köszöntöttük Őt, azt kértem tőle, hogy adjon nekünk búcsú-ajándékot, hagyja ránk Ige-látását, emberi-keresztyéni attitűdjét. Mára elkészült a kötet. Köszönettel és hálával adom át, intézményünk nevében. Áldást kérünk életére és további szolgálataira!

*

Az év végi számvétésnél hálás vagyok mindazoknak, akik segítették intézményvezetői munkámat. Köszönöm dr. Kustár Zoltán általános rektorhelyettes és Pinczésné dr. Palásthy Ildikó oktatási rektorhelyettes sokirányú tevékenységét, a négy intézetvezető: Bodó Sára, Csákberényi-Nagy Miklósné, Baráth Béla és Vitéz Ferenc hűséges munkáját, Hadházi Éva rektori hivatalvezető, Ivánné dr. Mecsei Ilona megbízott főtitkár és Csikós Judit tanulmányi osztályvezető, valamint munkatársaik segítségét. Köszönetet mondok egyetemünk tanszékvezetőinek, bizottsági elnökeinek és minden oktatójának intézményünk fejlődéséért végzett erőfeszítéseikért. Ugyanígy köszönöm a Hallgatói Önkormányzat tagjainak és vezetőinek éves munkáját, a jubileumi évben kapott minden segítséget.

Rektori beszámolóm elfogadását kérve, megköszönöm figyelmüket.

Ezekkel a gondolatokkal, Isten iránti hálával bezárom a DRHE 475. tanévét.