Romák Nemzetközi Világnapja
1971-ben a romák első londoni világkongresszusán az Indiából és húsz más országból érkezett küldöttek elfogadták a roma nép szimbólumát, zászlaját, mottóját, himnuszát és április 8-át Nemzetközi Roma Nappá nyilvánították. Ebből az alkalomból EU-csúcsot tartanak. Budapesten konferenciát és fotókiállítást, versestet, filmvetítést és koncerteket, valamit cigánytánc-oktatás is rendeztek.
A Romák Világnapja ahhoz akar hozzájárulni, hogy a lakosság megértse a cigányok problémáit, akiknek helyzetét leginkább a szegénység és az előítéletesség nehezíti. Világszerte mintegy 13-15 millió cigány él, közülük legkevesebb 8,5 millió Európában. Őseik az indiai szubkontinensről indultak útnak mintegy ezer éve. Ők magukat romnak vagy romának (ember) mondják és a maguk megnevezésekor ennek használatát részesítik előnyben. A roma szervezetek javaslatára 1995 óta az Európa Tanács hivatalos dokumentumaiban is a roma megnevezés szerepel.
Magyarországon 2003-tól ezen a napon tartják a roma közösségek napját. Hazánkban mintegy 200 ezren vallják magukat cigánynak, míg a társadalmi környezetben végzett felmérés szerint 600-700 ezer roma él az országban - többségük a legnagyobb szegénységben. Körükben a munkanélküliség csaknem 80 százalékos, elsősorban az iskolai végzettség hiánya és az előítéletek miatt. A hazai cigányok integrációja keretében a legfontosabb feladat a roma gyerekek tanulási esélyeinek megteremtése, piacképes szakmákhoz való juttatása és a nyomortelepek felszámolása.
A református egyház szerepvállalása
Bölcskei Gusztáv a napokban egy konferencián a romákkal kapcsolatban elmondta: ebben az esztendőben a református egyház speciális területen vállal szolgálatot, ugyanis a történelmi egyházak különböző városokban felsőoktatási roma szakkollégiumot hoznak létre. Debrecenben a reformátusok segítenek majd a felsőoktatásban tanuló kisebbségnek. Az egyházkerületi vezető azt reméli, hogy azok a romák, akik részesei a programnak segítenek abban, hogy „saját népüknek elmondják, hogy miért érdemes tanulni”. Bölcskei Gusztáv úgy véli, „csak akkor van esélyünk erőszakmentes konfliktusmegoldásra, ha szövetségesei tudunk lenni egymásnak”.
Állattenyésztés, földművelés, kézművesség
Az egyház is képes segíteni abban, hogy munkához jussanak a romák, a Tiszántúli Református Egyházkerület cigánymissziója a „Romákkal való munka - Kihívás az egyháznak és a diakóniának” című nemzetközi konferencián a munka témakörben dolgozott ki konkrét javaslatokat, amelyek közül már néhányat helyi szinten alkalmaztak is. Gregussné Búzás Irén a tiszántúli missziói vezetője elmondta: három területet látnak esélyt arra, hogy ezek az emberek aktív tagjai legyenek a társadalomnak: az állattenyésztés, a földművelés és a kézművesség. A program elindításához az egyházkerület határon túli szervezetekkel közösen az uniónál szeretne pályázni, de nem feltétlenül csak pénzre, a gyakorlati segítség - vetőmagot, gépek - is nagyon jól jönne a beruházások elindításához. Gregussné Búzás Irén szerint a program kedvező esetben akár már jövőre elkezdődhet, ehhez azonban az kell, hogy a közösen beadott pályázatok sikeresek legyenek.