Örök várakozásban…

Aztán a várakozás néha mintha már nem feladat volna, hanem hobby.  
Aprópénzre váltott örök elégedetlenség.
Most épp a tavaszt várjuk,
máskor az ünnepeket,
aztán a következő alkalmat, mikor minket ünnepelnek,
egy új szerelmet,
egy új állást,
egy szép ajándékot,
egy szál virágot,
máskor csak egy kézfogást,
egy ölelést,
ismét máskor elég volna csupán egy biztató tekintet,
vagy egy kedves mosoly.

Hogy ez jó vagy rossz?
Várakozni jó.
Elégedetlenségben élni már kevésbé…
Talán jobb nem várni –
és mégis ajándékba kapni
az élet minden csodáját.


Révész Judit