Dombormű a skanzenigazgató emlékére
Kurucz Albert néprajzkutatónak, a Debreceni Református Kollégium volt diákjának és a szentendrei skanzen egykori főigazgatójának emlékére avattak domborművet Konyáron, a róla elnevezett falumúzeum homlokzatán.
Konyár polgárai büszkén avatták fel Kurucz Albert bronzdomborműves márványtábláját a skanzenigazgató halálának tízedik évfordulóján. Bihari-Horváth László, a Kurucz Albert Falumúzeum vezetője elmondta: Kövér József szobrászművész gyönyörű domborművét, amely Konyár első köztéri bronzalkotása, Ujváry Zoltán professzor nagylelkű felajánlásának köszönheti a település. A Debreceni Egyetem nyugalmazott tanszékvezetője – egyben Konyár díszpolgára – e domborművel kívánt tisztelegni barátja, Kurucz Albert emléke előtt.
A konyári születésű Kurucz Albert 1946-ban szerzett kántortanítói oklevelet a Debreceni Református Kollégiumban. Pályáját tanítóként kezdte a konyári református egyházközség elemi iskolájában, melynek épülete jelenleg a róla elnevezett falumúzeumnak ad otthont. A tehetséges tanító hamar felkerült Debrecenbe, ahol előbb a városi, majd a megyei önkormányzat művelődési osztályán dolgozott. Munkája mellett tanulmányokat folytatott a Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Tanszékén, ahol 1960-ban etnográfus végzettséget, majd 1963-ban doktori címet szerzett. Ez évben nevezték ki a Debreceni Tanítóképző Főiskola igazgatóhelyettesévé. Tanárképző évei alatt sem szakadt el a néprajztudománytól, folyamatosan vezette a hajdú-bihari Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Néprajz Szakosztályát. 1976-tól tíz éven át igazgatta a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumot, amely az irányítása alatt vált országos hírű intézménnyé. Kurucz Albert jelentősen fejlesztette a skanzen közművelődési és múzeumpedagógia tevékenységét, de személyéhez köthető a „tanító múzeum” eszményének megfogalmazása is.