Középkori templomok útja

A Felső-Tiszavidék középkori egyházi örökségének egyedi hangulatát idézik a kisméretű templomok, a melléjük épített fa harangtornyok, a festett karzatok, a díszes kazettás mennyezetek, faragott szószékek. Az Alföld középkori templomainak nagy része a török dúlások áldozatává vált. Ez a vizek által körbezárt vidék azonban távol tartotta magától a hódító hadakat, az idegen kultúrákat. Így maradhattak fent páratlan gazdagságukban és szépségükben ezek a kis középkori templomok, amelyek ékszerdobozai ennek a térségnek. Ezen a vidéken a szegénységből és az elszigeteltségből eredően páratlan szépségű templomokat őrzött meg a múlt. E templomok láttán részesei lehetünk a kereszténység megszilárdulásának a középkorban és a reformáció előretörésének a kora újkorban. A vallástörténeti események figyelembevételével, joggal tekinthetünk erre a vidékre úgy, mint a reformáció magyarországi bölcsőjére. Olyan meghatározó vallástörténeti eseményeknek adtak otthont ezek a templomok, amelyek hozzájárultak a reformáció magyarországi előretöréséhez és megszilárdulásához. Ezen templomok, a magyar protestantizmus 500 éves bástyái a reformáció forrásvidékén, a “kálvinista róma” árnyékában.

A Középkori templomok útja egy komplex vallás és örökségturizmus fejlesztési program, amely a Felső-Tiszavidék páratlan szépségű templomainak turizmusban betöltendő helyét kívánja javítani.

A program első üteme 2009-ben vette kezdetét a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat és a Szatmár Megyei Tanács kezdeményezésére, amely a történeti Szatmár területén 30 templomot szervezett egy tematikus útvonalba.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési és Környezetgazdálkodási Ügynökség gondozásában 2012-ben vette kezdetét a program második üteme, melynek célja a „Középkori templomok útjának” kiterjesztése a magyar-ukrán határtérségre, bekapcsolva ezzel a történeti Szatmár után a történeti Bereget és a felső-szabolcsi térséget is az útvonalba.

Az útvonal jelenleg a Kárpát-medence egyik legjelentősebb, három országra kiterjedő – Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (HU, 1), Szatmár megye (RO, 1), Kárpátalja (UA)) vallás és örökségturisztikai útvonal, amely 62 templomot fűz fel egy tematikus útvonalra.

A program harmadik és egyben jelenlegi fejlesztési üteme a Középkori templomok útjának történeti szatmári szakaszának több pontján, a tematikus útvonalhoz kapcsolódó attrakciófejlesztés történik meg, úgynevezett látogatóbarát templomok fejlesztésével. A projekt közvetlenül 11 Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei és 7 Szatmár megyei templomot érint, melynek egy része esetében megtörténik a templomok műemléki helyreállítása, valamint látogatóbarát fejlesztése. A projekt keretében megtörténik Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a Kölcse, Gacsály és Szatmár megyei Bere, Krasznacégény, Csomaköz református templomok műemléki helyreállítása. Vámosoroszi református templomában átfogó restaurálási munkák indulnak, Szatmár megye legmonumentálisabb temploma, az Ákosi református templom mellett pedig egy látogatócentrum épül.

Túrricse, Szamosújlak református templomok kisebb léptű rekonstrukcióját irányozza elő a program, melynek célja a templomok művészettörténeti értékeinek kiemelése. Továbbá a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Csenger, Csengersima, Gyügye, Sonkád, Túristvándi, Nagyszekeres, Kisszekeres és a Szatmár megyei Egri, Vetés, Sárközújlak református templomok látogatóbarát fejlesztését célozza a projekt. A látogatóbarát templomok egy kifejezetten helyi kezdeményezésű egyedi modell, amelynek célja a templomoknak, mint történeti, művészettörténeti értékeknek a bemutatása a turisták számára. A projekt fontos részét képezi az útvonal nemzetközi szintű népszerűsítése, amely hozzájárulhat a turisták nagyobb arányú vonzásához ezekbe a páratlan szépségű templomokba.

A program harmadik üteme a térség egyik legnagyobb volumenű vallásturisztikai fejlesztése, amely jelentős egyházi, szakmai és határmenti összefogással valósul meg.