Megemlékezés a gályarabok emlékoszlopánál

Idén is közösen koszorúzott a gályarab-szabadítás emléknapján a Debreceni Református Hittudományi Egyetem és a Debreceni Egyetem. A két intézmény évente hagyományosan az évfordulóhoz kapcsolódva, február 11-én tart ünnepséget a Nagytemplom mögötti Emlékkertben 1895 óta álló emlékoszlopnál.

Az 1673-ban törvény elé idézett, majd 1675-ben gályarabságra ítélt 41 protestáns lelkész és tanító nevét megörökítő oszlopon az életben maradottakat 1676. február 11-én kiszabadító Michiel Adriaenszoon de Ruyter holland tengernagy neve olvasható, valamint egy latin nyelvű felirat: „Azon lelkipásztorok emlékoszlopa, akiket az evangéliumi hitükért és szabadságukért Magyarországról a nápolyi gályákra hurcoltak”.

A három és fél évszázada történteket Baráth Béla, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem rektora idézte fel beszédében:

"A gyászévtized 350. évfordulójára emlékezünk, amikor a pozsonyi vésztörvényszékre beidézték a hitüket megtartó lelkészeket és tanítókat, akik ellen pert indítottak, fej- és jószágvesztésre, illetve sokakat gályarabságra ítéltek. Részben Nápolyban, részben Velencében adták el őket, ami a korabeli viszonyok szerint egy elnyújtott halálos ítéletet jelentett. Mindezt annak ellenére, hogy az esemény már akkor komoly nemzetközi figyelmet keltett fel és gyűjtés is indult az elítéltek kiszabadítására" – fogalmazott Baráth Béla.

Baráth Béla Levente, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem rektora

Az évfordulóhoz kapcsolódóan kiállítás is nyílt a Református Kollégium Nagykönyvtárának előterében. A megemlékezésen a Debreceni Egyetem képviseletében Bozzay Réka, a Bölcsészettudományi Kar Germanisztikai Intézet Néderlandisztika nem önálló Tanszék megbízott vezetője a történelmi események debreceni vonatkozásaira hívta fel a figyelmet, mivel az emlékoszlopon a Jablonczay név is olvasható.

"Ez a Jablonczay a mi Szabó Magdánk ősapja, akit társaival együtt Michiel de Ruyter szabadított meg a nápolyi gályáról. Ha a holland rendek nem szereznek tudomást a magyar lelkészekről, akkor Jablonczay nem szabadul ki és nekünk nem lenne Szabó Magdánk, aki hithű protestánsként, a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnokaként is a vallási tolerancia mellett tette le voksát, és aki egy csodálatos életművet hagyott az utókorra" – hangsúlyozta Bozzay Réka.

Bozzay Réka, a DE BTK Germanisztikai Intézet Néderlandisztika nem önálló Tanszék megbízott vezetője

Az ünnepséget megtisztelte jelenlétével a Holland Királyság Budapesti Nagykövetségének képviseletében Yvette Szepesi helyettes nagykövet is, aki első alkalommal tett látogatást Debrecenben. Beszédében kiemelte: Debrecen Hollandiában az évszázados magyarországi protestáns mozgalom szellemi központjaként ismert.

"Az elítélt prédikátorok szabadon bocsátásában a holland rendi gyűlés megbízásával múlhatatlan érdemeket szerzett Michiel de Ruyter tengernagy, de vajon tette katonai teljesítmény, humanitárius beavatkozás, politikai tett vagy diplomáciai játszma volt?" – tette fel a kérdést a nagykövethelyettes. "Bár erre soha nem fogjuk tudni megadni a választ, az azonban biztos, hogy a magyar protestáns lelkészeknek 1676-ban nyújtott segítséget a jobb idők előhírnökének tekinthetjük, gondoljunk a 18. századi felvilágosodásra, a 19. századi szociális reformokra és a 20. századi emberi jogokra" – tette hozzá Yvette Szepesi.

Yvette Szepesi, a Holland Királyság Budapesti Nagykövetségének helyettes nagykövete

Az emlékoszlopnál Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, Yvette Szepesi holland nagykövethelyettes, Baráth Béla, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem rektora és Bozzay Réka tanszékvezető, egyetemi docens helyezte el a megemlékezés koszorúját.

Forrás: Debreceni Egyetem M. Tóth Ildikó Sajtóközpont

Fotó: Miskolczi János