Idén elmarad a Karácsony!?
Itt az Advent. A várakozás ideje. Szeretjük is, meg nem is. Persze szépek a fények, szeretjük az ünnep illatát, és ott a reménység, hogy valami különleges történik majd velünk, de közben meg ott van bennünk a nyűg: mennyibe fog ez már megint kerülni? Ott a nyugtalanság: hányan hiányoznak majd a terített asztal mellől? Ott a fejfájás: mennyi mindent kell még addig megoldanunk, míg elérkezik az a két napos Szeretet-ünnep.
Minap azon tűnődtem, hogy vajon mi történne akkor, ha valaki oly módon próbálná levenni rólunk az ünnep terhét (szörnyen hangzik, ugye, hogy terhe van?, 1), ha kihirdetné, hogy az idén elmarad a Karácsony?!
A hír mindenhol megjelenne: újságokban, televízióban, rádióban, hirdetőtáblákon.
Minden csak ettől volna hangos: ELMARAD A KARÁCSONY!
Vajon hányan lélegeznének fel? Hányan lennének boldogok a hírtől?
Tudod, mi történne? Az emberek azt mondanák: az lehetetlen! Nekem senki nem mondhat ilyet! Nekem és az enyéimnek akkor is lesz Karácsonya, ha senki másnak a világon! És mindenki szervezni kezdené a családja kicsi, titkos ünnepét. Nem vásárolnának, nehogy valaki megneszelje, hogy mire készülnek. Csendben, elrejtve készülődnének, és mikor találkoznak: csak egy ölelés kíséretében csúsztatnák egymás kezébe az ajándékot, amit késő éjjeleken készítettek.
Különös ünnep volna.
Talán kevésbé hangos és hivalkodó, mint ahogyan mostanában ünnepel a világ.
De el nem maradna.
Mert a Karácsony, több mint 2000 éve nem tud elmaradni…
(Révész Judit)