A predestináció volt a Both Antal Alapítvány idei konferenciájának témája
Negyedik alkalommal szervezte meg a Debreceni Ökumenikus Napokat a 20. század egyik legnagyobb hatású magyar teológusának nevét viselő Both Antal Teológiai és Kulturális Alapítvány. A Debreceni Református Kollégium Dísztermében 2024. november 14-15-én megrendezett találkozó előadásai az eleve elrendelésről szóltak.
A konferenciát megnyitó beszédében Kustár Zoltán, a 2016-ban megalapított Both Antal Alapítvány kuratóriumának elnöke kiemelte: a kezdetektől fogva elsődleges célnak tekintik a katolikus és a protestáns egyházak közötti érdemi teológiai diskurzus előmozdítását.
„Teszi ezt az alapítvány részben pályázatok révén, amik keretében különböző gyülekezeti, teológiai, egyetemi és egyéb kutatói projekteket tud támogatni, továbbá a Pro Unitate in Christo-díj adományozása révén, amin keresztül az ökumené terén példaértékű életpályákat szeretne elismerni és példaként az egyházak elé állítani. A harmadik út pedig, aminek segítségével ezt az érdemi teológiai diskurzust szeretné az alapítvány támogatni, az éppen a Debreceni Ökumenikus Napok konferenciasorozat, ennek a negyedik alkalmát nyithatjuk meg ma” – foglalta össze az alapítvány fő céljait Kustár Zoltán a csütörtök esti megnyitón.
Kustár Zoltán, a Both Antal Teológiai és Kulturális Alapítvány kuratóriumának elnöke
Az idei tanácskozás témája a predestináció, amelyről római katolikus, görögkatolikus, evangélikus és református előadók is kifejtették gondolataikat. Köszöntőjében Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke azt hangsúlyozta, hogy a konferencia helyszíne is üzenet értékű.
„A predestináció az egyház történetében hála Istennek nem maradt elmélet, vagy egy veretes teológiai gondolat. Nem egy elterjedő tantétel csupán, hanem sorsformáló, megélt valóság lett, igazi életprogram. A Debreceni Református Kollégium Dísztermében lévő portrék olyan fejedelmeket ábrázolnak Bocskai István, Bethlen Gábor, I. Rákóczi György és Apafi Mihály személyében, akik nem előadást tartottak az eleve elrendelésről, nem hitvitákon hadakoztak a predestinációról, hanem igazi kiválasztottság-tudattal élő, és a predesztinációs meggyőződést megvalósító emberek voltak. Bennünket, teológiát tanulókat is figyelmeztetnek, hogy életre kell váltanunk mindazt, amit üzen a Szentírás, a hitvallásunk, az Isten Szentlelke.” – jelentette ki Fekete Károly.
Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke
A tiszántúli püspök arra is felhívta a figyelmet, hogy a predestinációs hitű emberek élete nem passzivitásban és tétlenségben telik, hanem ellenkezőleg, csupa aktivitás.
„Kálvin – Augustinussal egybehangzóan – abban látta ennek a tanításnak a gyakorlati hasznát, hogy a saját üdvösségünk bizonyosságában és a mások üdvössége felőli jó reménységben erősítsen meg” – hangsúlyozta az egyházi vezető.
A katolikus felekezetek képviseletében Seszták István, a Hajdúdorogi Főegyházmegye Érseki Hivatalának főhelynöke, a Szent Atanáz Eucharisztikus Hittudományi Főiskola tanára köszöntötte a jelenlévőket. A görögkatolikus atya az ökumené jelentőségére hívta fel a figyelmet.
Seszták István, a Hajdúdorogi Főegyházmegye Érseki Hivatalának főhelynöke
„Az a nyitottság, amely a katolikus egyházon belül már a II. Vatikáni Zsinattal elkezdődött, nagyon sokat köszönhet a XX. század ökumenikus mozgalmának és szellemiségének. Ennek alapja az egyházak találkozása, amelyhez elengedhetetlen egymás minél teljesebb megismerése, természetesen a sajátosságok feladása nélkül. Ezen az úton rendkívüli felelőssége van a megkeresztelt hívők bölcsességének, akik prófétai hivatásukból fakadóan rendkívüli értékkel bírnak. A vélemények egymást gazdagítva építik a teológiát, gazdagítják az Istenről szóló beszéd kincsestárát, gazdagítjuk egymást” – fejtette ki Seszták István.
A konferencia nyitó napján előadást tartott Kránitz Mihály, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Alapvető Hittan Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára és Hafenscher Károly, az Evangélikus Hittudományi Egyetem Gyakorlati Teológiai Tanszékének professor emeritusa, az evangélikus egyház zsinatának lelkészi elnöke. A szimpózium második napján további hét előadást hallgattak meg a résztvevők, akik között ott voltak a Debreceni Református Hittudományi Egyetem doktoranduszai és református lelkipásztorok is, hiszen a Tiszántúli Református Egyházkerület Lelkésztovábbképző Intézete akkreditált lelkésztovábbképző alkalomként fogadta el az alkalmat.
Tiszántúli Református Egyházkerület
Fotók: Miskolczi János