Misziói Napot tartott Békéscsabán a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa
A Missziói Nap a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) „Október – a Reformáció Hónapja” sorozatának részeként került sorra, melynek szentírásból vett mottója idén: „Légy türelemmel irántam!” A záró istentiszteleten Fischl Vilmos, evangélikus lelkész, a MEŐT főtitkára az ökumenikus mozgalom főbb állomásairól, feladatairól és mai kihívásairól beszélt. Amint elmondta, az ökumenizmus egyházi mozgalmat jelent a világ összes keresztény egyházának egyesítésére, tehát a lakott föld egészére vonatkozó elhívás.
"Az ökumenében a közjó keresése és szolgálata, egy-egy adott társadalom életének szociális-kulturális, nevelési-oktatási, egészségügyi-diakóniai téren történő segítése olyan feladat, amely jelen van az egyes gyülekezetek életében, a nemzeti egyházak életében, és a világszéles távlatokat átfogó ökumenikus szervezeteknél. A szabadság, amelyet ma hazánkban mi egyházak élvezhetünk, felelősséget jelent részt vállalni a társadalmi feszültségek, ellentétek leküzdésében" – fogalmazott a jelenkor céljairól Fischl Vilmos.
Annak a gondolata, hogy a keresztény egyházak együtt többre tudnak menni, mint külön-külön, egy igazán vészterhes időszakban, 1943-ban fogalmazódott meg, amikor református és evangélikus vallási vezetők a zsidó emberek összegyűjtése, munkatáborokba deportálása és megsemmisítése ellen együtt léptek fel. Ekkor alakult meg az Egyetemes Egyháztanács Magyarországi Bizottsága, amely több szervezi átalakulás után 1957-től viseli mai nevét, és ekkortól gyorsuló ütemben vettek fel új tagokat, egyházakat, amelyek együtt „értékteremtő, értékmegőrző és továbbadó közösségként” kívánják szolgálni a magyar nyelven beszélő embereket – fogalmazott a főtitkár.
Évenként ismétlőtő Missziói Napjukkal erre a mozgalomra irányítják a közfigyelmet. Mindig olyan településre látogatnak el, ahol felekezeti sokszínűség jellemzi a vallási életet. A nap szervezésébe bevonták a helyi kisebb-nagyobb közösségek lelkészeit is, hiszen ez az alkalom a közös imádkozással, igehirdetéssel és igehallgatással a hívek egymáshoz való közeledését, egymás jobb megismerését és még teljesebb elfogadását, ezzel egyidőben a helyben szolgáló lelkészek közösségében a kapcsolatok elmélyítését is szolgálja. A békéscsabai Evangélikus Nagytemplomban megtartott közös záróistentisztelet liturgiájában azok a lelkészek, egyházuk missziós vezetői vettek részt, akik néhány órával korábban sajátjuktól eltérő felekezetű közösségekben voltak idehirdetők. Igeolvasással, imádsággal és bizonyságtétellel így lépett a csabai keresztény hívek közössége elé Pintér Imre pünkösdi lelkipásztor, Vadnai Zoltán református lelkipásztor, Szeverényi János evangélikus lelkész, Szentirmai Róbert ortodox pap, Durkó István baptista lelkipásztor és Gyurkó József metodista lelkész.
A nap mottójához kapcsolódóan Fekete Károly tiszántúli református püspök az Újszövetség egyik közismert példázata, az adós szolga története alapján az emberi megbocsátás témáját állította középpontba.
"Isten megelőlegezi a szeretetét, irgalmas hozzánk. Elképzelhetetlenül nagy kegyelemmel van az emberek iránt, így aztán mi sem lehetünk kegyetlenek egymással. Tisztán és igazul élve a mi életünk vége nem olyan lesz, mint a példázatban szereplő adós szolgáé, mi bocsánatot kaphatunk életünk adósságára" – fogalmazott igehirdetésében a püspök.
A beol.hu fotói itt tekinthetők meg.
Szöveg és fotók: Szegfű Katalin (beol.hu)