Szatmár Határok Nélkül, immár 14. alkalommal
Immár tizennegyedik alkalommal rendezte meg a Szatmár Határok Nélkül Református Találkozót a Reformátusok Szatmárért Egyesület. Az esemény istentisztelettel kezdődött a nagyecsedi Nagytemplomban, ahol Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke és Bogdán Szabolcs János, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke hirdetett igét. A programon részt vett Czibere Károly, a Református Szeretetszolgálat főigazgatója és Szalay Kont, a Szatmári Református Egyházmegye esperese is.
A találkozó határainkon innen és túlról érkezett vendégeit Fülöp István, a Reformátusok Szatmárért Egyesület elnöke és Kovács Lajos, Nagyecsed polgármestere köszöntötte. A polgármester arra hívta fel a figyelmet, az elmúlt évtizedekben sok település keresett jelzőket, hogy meghatározhassa saját identitását.
"Úgy vélem, Nagyecsed identitásában meghatározó szerepe van a református ősöknek. Ők nem csupán maradandót alkottak az elmúlt évszázadokban, de feladatot is adtak nekünk: megőrizni, ápolni és továbbvinni a protestáns hagyományokat" – hangsúlyozta Kovács Lajos. A polgármester arra is kitért, a reformáció elsőként Szatmárban verte gyökereit hazánkban, és a református találkozó is egy példa arra, hogy komolyan veszik az említett feladatot.
"Mi, szatmáriak büszkén valljuk, hogy a hazai reformáció innen, a vármegyéből indult. Több zsinat után alakult ki az a reformátusság, amit napjainkban megélhetünk. Ezért büszkének kell lennünk a szatmáriságunkra és a magyarságunkra is" – ezt már a Reformátusok Szatmárért Egyesület elnöke mondta el a jelenlévőknek. Fülöp István hozzátette, hogy nagyon nehéz időket élünk.
"Mindössze néhány éve minket, és az egész világot fenyegette a koronavírus, majd szinte még fel sem lélegezhettünk a járvány borzalmaiból, és kitört a háború hazánk szomszédjában. Ezt követte a konfliktus a Szentföldön, napjainkban pedig az árvíz fenyegeti hazánkat. Emberek maradnak hajlék nélkül szerte Európában. Sokszor esünk abba a hibába, hogy kritizáljuk a döntéshozókat, mert azt hisszük, ez a dolgunk. A mi feladatunk viszont az, hogy békét hozzunk a magunk kis mikroközösségeibe: a családba, a településre, a vármegyébe. Ez a rendezvény is az összetartozást hirdeti. Nem tudjuk megmondani, mit tegyen egy ország vezetője, az amerikai elnök, arra viszont figyelhetünk, hogy szeretettel öleljük meg egymást, amikor találkozunk. Így kell nevelnünk gyermekeinket is, és akkor ezer év múlva is megölelhetik egymást a közösség tagjai" – világított rá Fülöp István.
Az istentisztelet után átadták a Milotai Nyilas István-díjat is, melyet az idén Király Lajos, a Szatmári Református Egyházmegye esperese, Batiz község lelkésze kapott.
Dr. Király Lajos a Romániai Református Egyház zsinatának is tagja, ráadásul a tudományos életben is aktívan tevékenykedik. A doktori dolgozatát 2021-ben védte meg, amit akár az első Kárpát-medencei zeneterápiás anyagnak is tekinthetnénk. Két éve a Tokaj-Hegyalja Egyetem Neveléstudományi Karának egyetemi docense. A tudományos publikációit Magyarországon és Romániában megjelenő szaklapokban olvashatják az érdeklődők, az utóbbi időben elsősorban angol nyelven. A középiskolában megismerkedett a keleti harcművészetekkel, melyeket az egyetem befejezéséig aktívan gyakorolt is. A Szatmári Református Egyházmegyében azon dolgozik, hogy a határ túloldaláról autóbuszok induljanak, hogy térségünkben közös szentmiséken és ünnepségeken vehessenek részt az egyházmegye hívei.
A díjazott az elismerés után arról beszélt, a bátorítás pedagógiájával kell élnünk nap mint nap.
"Éppen ezért mindig bátorítom az embereket, a diákokat, mindenkit, akit rám bíztak, hogy bár az előttünk álló út tartogat félelemet és kihívást, Isten mindig velünk van" – ez a díj is erre emlékeztet – hangsúlyozta Király Lajos.
A díjátadó után a résztvevők megkoszorúzták a templomkertben álló Rákóczi-emlékművet.
Tiszántúli Református Egyházkerület
Szöveg: szon.hu
Fotók: refszatmar.eu