Régi pompájában hirdeti Isten dicsőségét a kunmadarasi templom

Milyen állapotban volt a templom a közelmúltbeli felújítás előtt?

Az utóbbi hét évtizedben mindössze egyetlen alkalommal történt külső karbantartás, valamikor az 1980-as évek végén, Dr. Eötvös László lelkipásztori szolgálata idején. Akkoriban a vakolathibák javítása után egységesen sárgára festették a templomot. Ennek hálaadó istentiszteletén Dr. Kocsis Elemér, áldott emlékezetű tiszántúli református püspök szolgált. Mikor megismertem a templomot és a gyülekezetet, akkor már visszatetsző állapotot mutatott az egyébként gyönyörű építmény.

Fazakas László, a Kunmadarasi Református Egyházközség lelkipásztora

Az elmúlt évtizedben több lépcsőben újult meg a templom. Hogy történt?

2013 végén kerültem Kunmadarasra, mint missziói egyházközségbe. Igyekeztünk, hogy lehetőségeinkhez mindent rendbe tegyünk, például a templom környezetét. Nagy eredménynek tekintem, hogy 2016-ra önerőből sikerült talpra állnunk és visszakapni az önálló egyházközségi státuszt. Aztán 2014 tavaszán indult egy Európai Uniós támogatású vidékfejlesztési pályázat, amelynek gesztora a tomajmonostorai önkormányzat volt. Itt meg kell említenem Fazekas Szabolcs polgármester urat, aki eredményesen levezényelte az ún. „Tisza-tavi templomok útján” projektet, aminek keretében a térségben több református templom részleges vagy teljes felújítása megtörtént. A projektindító istentiszteletnek Kunmadaras adott otthont, ahol Bölcskei Gusztáv egykori püspök szolgált népes gyülekezet előtt. Ebben a körben újult meg a templom tetőszerkezete és héjazata, valamint a templom belseje. Onnantól kezdve vonzó belső fogadta a híveket és biztonságban volt a templom a további beázásoktól. Ezt követte a külső felújítás.

Erre mikor került sor?

Néhány évvel később indult a „Nagykunsági templomok útján” projekt Kunmadaras Nagyközség Önkormányzatának gesztorálásában. Így került sor 2019-ben a templom nyílászáróinak a megújítására, a lábazatnál pedig egy-két méteres mélységben – a megfelelő technológia alkalmazásával – elvégezték a szigetelést, megállították a falak további vizesedését. Ezt követően a torony állapota indokolt további beavatkozást. Egyébként egy gyönyörű toronyőri lakással rendelkező, körerkélyes, 44 méter magas bástyatoronyról van szó. A toronyőri lakás és a tűzkiáltó erkély az 1950-es évekig arra szolgált, hogy onnan figyeljék a határt és értesítették a település lakóit, ha valahol tüzet vagy rendellenességet tapasztaltak.

Hogy sikerült megújítani a leromlott állapotú tornyot?

2020-ban jelent meg az a kormányhatározat, amely a templomtorony teljeskörű felújításához szükséges forrásról rendelkezett. Ezzel teljesedett ki a templom külső-belső felújítása, amely több lépcsőben, mintegy 371 millió forintból valósult meg. A kivitelezés 2022 év elejéig tartott, azonban az ünnepséget akkor nem tudtuk megtartani, mivel a Kunmadarasi Református Egyházközség tulajdonában lévő, de egyházkerületi fenntartásban működő református általános iskolában is jelentős beruházás zajlott, s ez idő alatt a templomkert építési felvonulási terület volt. Ott a kivitelezés csak tavaly ősszel fejeződött be, így került sor idén tavasszal – 2024. április 28-án – a templomfelújítás hálaadó istentiszteletére.

Milyen volt az ünnepi hálaadó alkalom?

Úgy gondolom, nagyszerűen sikerült. Részt vett rajta Varga Mihály pénzügyminiszter úr; F. Kovács Sándor, a térségünk országgyűlési képviselője; Hubai Imre, a vármegyei közgyűlés elnöke, valamint Balogh Marianna polgármester asszony. Fellépett a karcagi Sola Gratia Kórus és az orgonistánk játszott Liszt Ferenc- és Johann Sebastian Bach-darabokat. Népes gyülekezet előtt adhattunk hálát a közelmúlt fejlődéséért. Emellett az ünnepi perselypénzt – mintegy 400 ezer forintot – elszármazott kunmadarasi szülők gyermekének, a Kneifel Ádin gyógyulását segítő alapítványnak utaltuk át.

A templom tehát a teljes pompájában ragyog. Mi a helyzet az egyházközséggel?

Igyekszünk tartalommal, hívekkel és Isten dicsőségét hirdető evangéliumi szolgálattal megtölteni. A református közösség létszáma csökkenő tendenciát mutat, amely elsősorban a települést sújtó elöregedésből, elköltözésből fakad. Heti rendszerességgel, általában szerdán tartunk bibliaórát, valamint hétkezdő áhítatot a szociális központban és az iskolában, a nőszövetség pedig időszakosan működik. Örömünkre szolgál, hogy 2017-ben az önkormányzattól megkaptuk és azóta működtetjük a nappali idősellátó központot. Együttműködünk az iskolával, az óvodával, a településnek mi is a szerves részei lettünk a működést illetően. Szívünkben hála és megnyugvás uralkodik az elért eredmények kapcsán.

Szöveg és fotók: Ujvári László