Református misszionárius-házaspár életét mutatta be Kubassek János geográfus

Kubassek Jánost mint a ’80-as évek elején a Református Kollégium Gimnáziumába hívott történelem–földrajz szakos tanárt köszöntötte Győri József nyugalmazott gimnáziumi igazgató a Kollégiumi Esték május 11-i alkalmán. Akkor a végzős egyetemistának nemet kellett mondania az invitálásra, hisz épp titokban Dardzsilingbe készült Kőrösi Csoma Sándor nyomát kutatni. Több mint négy évtized óta fűzik tehát nagyon erős szálak a professzort a Kollégiumhoz, tiszteletbeli kollégiumi tanárként tekintenek rá azóta is a Gimnáziumban.

Otthonos mozgását a Kollégiumban Teleki-kutatása is indokolja, a Magyar Tudományos Akadémia Afrika-expedíciójának előkészítésekor az egyik legeredményesebb Afrika-kutató, kollégiumi diák Teleki Sámuel jeles diákeredményeit publikálta a köz számára. Jelen kutatásának eredményeit is egy gazdag „tanóra” keretében osztotta meg a jelen középiskolás diákjaival és az öregdiákok egyesületével, a Kollégiumi Baráti Körrel. Mi indította arra, hogy egy magyar református misszionárius házaspár indonéziai szolgálatát, mártírhalálát kutassa?

Cseszkó Gyula és felesége, Hadady Emma méltatlanul ismeretlen életművét, emberi helytállását példaadónak, fontosnak és irányadónak tekinti, s mikor egy holland geográfus, térképész professzor felhívta figyelmét arra, hogy milyen becsben tartják a magyar misszionáriusokat Indonéziában, felkutatta hódmezővásárhelyi eredetüket, hollandiai működésüket, észak-celebeszi munkásságukat. 2023-ban utazott el a Cseszkó család szolgálatának helyszínére, hogy megismerje, összegyűjtse és közkinccsé tegye a még fellelhető emlékeket.

Szöveg és fotók: Debreceni Református Kollégium Baráti Köre