Makropædia – a könyv kortárs olvasata

„Egy olyan közös projektnek vagyunk a gazdái, amely él a régi és az új adta lehetőségekkel” – kezdte a tájékoztatót a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke. Fekete Károly hangsúlyozta, hogy a Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtára az ország legnagyobb egyházi gyűjteménye a maga hatszázezer egységével, és egy könyvtörténeti kiállítással. Ezzel parallel módon, ezen a helyszínen jelenik majd meg az az innovatív tárlat, amelynek kurátorai felismerték, hogy a Gutenberg-korszak után is van élete a könyvkultúrának.

„A reformáció felfedezte azt az eszközt, amellyel információt lehet széles körben terjeszteni, és a 21. századnak is megvannak ezek a lehetőségei, de a kettő között nagy fesztáv van. A régi enteriőr új tartalommal való megtöltésében a MODEM segítségünkre lehet, és felkavarhat olyan gondolatokat, amelyek hosszabb szemlélődésre is lehetőséget adnak a látogatóknak” – fogalmazott a tiszántúli püspök. Kiemelte a kollégium testvérintézménye, a Pannonhalmi Főapátság szerepét, amelyet Prohászka Ottokár megfogalmazása szerint – a szeretet szivárványhídja köt össze a Debreceni Református Kollégiummal.

Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke

„A Makropædia című kiállítást Dejcsics Konrád atya, a Pannonhalmi Főapátság kulturális igazgatója nyitja majd meg, nekik nagy tapasztalatuk van abban, hogyan adhat az egyházművészeti háttér ihletet fiatal művészeknek” – zárta gondolatait Fekete Károly.

A debreceni kulturális centrumok kapcsolatfelvételének eredményeként a MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ a Debreceni Református Kollégium Múzeumával és Nagykönyvtárával közösen rendezi meg a kiállítást a Kollégium klasszicista teremkönyvtárában. A Makropædia egy régi és új könyvekből, könyvalapú konceptuális művekből és más, a könyvekre alapozott kultúránkat feldolgozó műalkotásokból rendezett kiállítás, amely azoknak szól, akik ma olvasnak. Rendezői arra tesznek kísérletet, hogy megmutassák azokat a szerepeket, amelyekben a könyv a Gutenberg által nyomtatott első Biblia kiadása óta eltelt lassan hatszáz évben találta magát. A könyv hosszú ideig az információközvetítés magától értetődő módja volt, amelynek a 20. században digitális médiumok váltak a vetélytársaivá. Az adattárolás és -közvetítés technológiáinak változása minden nemzedéket új lehetőségekkel és kihívásokkal szembesített. Hogyan hatott a tudományra annak közvetítőeszközeként a könyv? Miként gondolkodunk az oktatásról azóta, hogy a tankönyvek egyre nagyobb teret vesztenek az okoseszközökkel szemben? Megtarthatjuk-e a könyves örökségünket a digitális bölcsészeti adatbázisok korában? – A Makropædia ilyen és ehhez hasonló kérdéseket jár körül 17–18. századból őrzött kötetek és a Debreceni Református Kollégium professzorai után fennmaradt tárgyi emlékek segítségével, valamint kortárs képzőművészek közreműködésével. A MODEM fenntartójának, Debrecen önkormányzatának képviseletében Puskás István kultúráért felelős alpolgármester vett részt a tájékoztatón, aki kijelentette, hogy a református műveltség évszázados jelenlétének köszönhetően Debrecen kulturális identitásának legfontosabb eleme az irodalom és a könyv.

„A város ezen a területen adott hozzá a legtöbbet a nemzeti és az egyetemes kultúrához a történelem során. Elég csak arra gondolni, hogy a világon a legismertebb debreceni egy írónő, Szabó Magda. Debrecent a nagyvilágban az ő könyvein keresztül ismerhetik meg a legtöbben” – tette hozzá, kiemelve, hogy a MODEM és a Debreceni Református Kollégium közös vállalkozása mintaértékű projekt.

Puskás István alpolgármester

„Izgalmas látni, ahogy az irodalomra, a könyvre egy más aspektusból tekint rá egy társművészet, jelen esetben a vizuális művészet. Kiváltképpen, hogy a kurátorok nem debreceniek, tehát ebben az értelemben is behoznak egy külső nézőpontot, ami számunkra, akik ebben élünk, szintén új értelmezési lehetőségeket nyit majd meg” – fogalmazott az alpolgármester.

A MODEM 2018-ban indította el pályakezdő képzőművészekre és kurátorokra összpontosító pályázatsorozatát, ehhez kapcsolódik a Makropædia című tárlat. Kincses Gergő (a Magyar Képzőművészeti Egyetem tervezőgrafika szakos hallgatója) és Zachar Veronika (a METU és a MOME művészetmenedzsment és kurátor szakos hallgatója) a magyar képzőművészet induló nemzedékét felkaroló kiállításrendezői pályázaton nyertek lehetőséget arra, hogy megvalósítsák kurátori koncepciójukat az ország legrégebb óta folyamatosan működő iskolájának híres bibliotékájában. Vizi Katalin, a MODEM ügyvezető igazgatója ezzel kapcsolatban elmondta, hogy két fontos céljuk van a kiállítás megvalósításával. Egyrészt a fiatal kurátorok támogatása.

„Azzal az elképzeléssel kerestük meg a kollégiumot, hogy itt, a könyvtár kincsei között nyerhessenek inspirációt azok, akik erre a pályázatra jelentkeztek. Ennek jegyében itt és az Alföldi Nyomdában tartottunk számukra egy workshopot 2023 októberében.

Vizi Katalin ügyvezető igazgató, MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ

Másik fontos célként a debreceni intézmények közötti együttműködést fogalmazta meg.

„Nézzünk rá egymásra egy picit más perspektívából! Összekapaszkodva, együtt gondolkodva erősebbek és láthatóbbak vagyunk” – tette hozzá Vizi Katalin.

Don Tamás, a MODEM vezető kurátora úgy fogalmazott, hogy azért izgalmas a projekt, mert egyszerre koncentrálódnak a kiállításban olyan elemek, amelyek a város és a MODEM számára fontosak: egyrészt az együttműködés, másrészt a fiatalok támogatása.

Don Tamás vezető kurátor, MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ

„Ilyen lehetőségek nem szoktak a kurátorok rendelkezésére állni” – emelte ki Don Tamás.

Kincses Gergő, a Makropædia társkurátora elmondta, hogy Zachar Veronikával nyáron hallottak a pályázatról, majd a közös beszélgetéseket követően a workshopon ihlette meg őket a tér.

Kincses Gergő, kurátor

„Kutatást végeztünk a történelmi kontextusról, és a kollégium neves professzorainak és az itt látható tárgyaknak a jelentőségére építettük fel a koncepciót” – mondta Kincses Gergő.

Zachar Veronika társkurátor hozzátette: a tudás átadására helyezték a hangsúlyt. Kérdésre válaszolva elmondta, folyamatosan szeretnék megismertetni a tárlatot az érdeklődőkkel.

Zachar Veronika, kurátor

„Az április 19-i megnyitó után minden második szombaton lesz tárlatvezetésünk június 22-ig. De a tárlat egészen november 15-ig lesz látható, így az év második felében is tervezünk vezetéseket” – emelte ki Zachar Veronika.

Tiszántúli Református Egyházkerület

Fotók: Miskolczi János