„Isten háza és a menny kapuja”

„Ma szeretnénk úgy bemutatni a Nagytemplomot, mint az otthonunkat, ami több mint kő, fa, vakolat, üveg és festék. Ezek holt anyagok, számunkra viszont az élővé vált templomot jelentik” – kezdte gondolatait Beszterczey András. A Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközség lelkipásztora elmondta, hogy a Nagytemplom Magyarország legnagyobb református temploma, amely neoklasszicista stílusban épült a 19. század elején. Hozzátette: már a templom színei is üzennek. Kívülről sárga, amely utal a mennyország arany színére, ezért is választotta tárlatvezetésének „A menny kapuja” címet. Az épület belső, fehér színéről pedig úgy fogalmazott, hogy Isten tisztaságát jelképezi.

Beszterczey András olyan információkat is megismertetett a résztvevőkkel, melyekről a hagyományos tárlatvezetéseken nem esik szó. A látogatók az előadás végén felmehettek a szószékre is, amivel kapcsolatban Beszterczey András megosztotta azt a kulisszatitkot, hogy egy tükör látható az oda felvezető lépcsőn. Úgy fogalmazott: ennek a tükörnek az az üzenete a prédikátor számára, hogy „Úgy beszélj, hogy amikor lejössz a szószékről, a tükörbe tudj nézni!”

Az Úr asztalának bemutatásakor kiderült, hogy azt egy intarzia díszíti. Ezen több szimbólum is látható. Beszterczey András elmondta, hogy az üres kagylóhéj a feltámadást jelképezi, hiszen a gyöngy, azaz Krisztus nincs ott. A szarv az áldás szimbóluma, ebben szőlőfürtök vannak, amely mind az Ó-, mind az Újszövetségben Isten népére vonatkozó kép, illetve az úrvacsora szimbóluma is, csakúgy, mint a gabona, amely a kenyér, azaz Krisztus testének alapja. Végül a mécses is megjelenik, amely a tűzre, azaz pünkösdre utal – tette hozzá Beszterczey András, aki hangsúlyozta a templomban található Rákóczi-harang jelentőségét. A hatalmas harang az 1631-es rakamazi csata után öntetett, ahol magyar küzdött a magyarral. "A hajdúk I. Rákóczi György mellé álltak, aki a győztes összecsapás után hálából az elkobzott ágyúkat beolvasztotta és abból öntött harangot adományozott Kassának, Kolozsvárnak és Debrecennek. Mindez arra is emlékeztet bennünket, hogy magyar ne bántsa a magyart” – mondta el Beszterczey András.

A lelkipásztor felolvasta Jákób álmát Mózes első könyvének 28. részéből, majd a meditációt Isten magasztalása követte: Csorba Gergő orgonaművész játszotta el Johann Sebastian Bach d-moll toccata és fúgáját.

Ezt követően Siteriné Nacsa Mária múzeumpedagógus és Kósáné Dr. Nagymáté Nóra turisztikai referens vezettek templomsétát, de az épületben önállóan is folytathatták az elmélkedést az érdeklődők.

Tiszántúli Református Egyházkerület

Fotók: Miskolczi János