Egyházkerületünk Nőszövetsége is csatlakozott az Ökumenikus Világimanaphoz
Az egybegyűlteket Dr. Gaál Botondné Dr. Czeglédi Mária, a Tiszántúli Református Egyházkerület Nőszövetségének elnöke köszöntötte. Elmondta, hogy a harminc évvel ezelőtti, 1994-es világimanap programját palesztin keresztény nők dolgozták ki, ezért a jubileumi alkalomra ismét az ősi keresztény földön élő munkacsoportot kérték fel. „Kérlek titeket…viseljétek el egymást szeretetben” (Ef 4,17) – ez volt a 2024-ben világszerte megtartott imanap szívbe markolóan aktuális központi igei gondolata.
Tarcsai Judit nőszövetségi koordinátor vetített képes előadást tartott Palesztina főbb földrajzi, történeti, társadalmi, kulturális, nevelési, néprajzi, gasztronómiai jellemzőiről. Megismerhettük a Németországban élő, palesztin származású Halima Aziz képzőművész néhány alkotását, ő az, akinek a festménye látható a programfüzet borítóján.
Az evangéliumi olvasmányt János leveléből hallhattuk: „Az az én parancsolatom, hogy úgy szeressétek egymást, ahogyan én szerettelek titeket. Nincs senkiben nagyobb szeretet annál, mint ha valaki életét adja barátaiért… Ezeket azért parancsolom nektek, hogy szeressétek egymást” (Jn 15, 12-13, 17). Dr. Szarka Gergely görögkatolikus parókus az Ige alapján a valódi, Istentől való szeretetről beszélt, amely nem romantikus érzelem, múlandó testi vágy, baráti kedvelés, hanem szolgáló jelenlét, agapé, amelynek célja – Jézus példája nyomán – az üdvösség útjára vezetni az embereket. A férfi és női szerepek összezavarása, felcserélése, egyenlősítése nem Istentől való, nem szabad a liberális nyomásnak engedni. A nők legszebb hivatása az anyaság, a férfiaké a védelem. Kövessük ezt az ősi értéket, ne essünk az eldobhatóságot, lecserélhetőséget sugalló tendenciák rabságába!
A szép lelki alkalom során közös énekek és felolvasások váltották egymást. Megrendítő volt egy palesztin énekesnő arám nyelvű Miatyánk éneke, melyet mi magyarul, prózában ismételtünk. A továbbiakban három palesztin női sorsot ismerhettünk meg, Elanor, Lina és Sarah életét, akik sok erőszakot, háborút, szenvedést éltek át, elvesztették otthonukat és – ahogy sok palesztin – magukkal hordják elvesztett otthonuk kulcsát, bízva abban, hogy valaha hazatérhetnek. Úgy érzik, erősek és szívósak, mint az olajfa, amelynek példája erőt ad nekik is. Mindenki kapott egy olajfa ágat ábrázoló kis képet, amellyel próbáltunk közelebb kerülni az ott élők világához.
Az alkalom végén, a Kárpátalján elő rászoruló magyar családok számára történt gyűjtés. Végül gazdag szeretetvendégséggel örvendeztették meg a résztvevőket a görögkatolikus vendéglátók.
Szöveg: Dr. Kálmánchey Márta
Fotók: Máté Gyuláné
Tiszántúli Református Egyházkerület