Nemzeti- és vallásszabadság

Az ünneplőket Fekete Károly köszöntötte. A Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke azzal kezdte, hogy a város Piac utcai kapuőrének 175 évvel ezelőtti bejegyzése szerint „Kossuth, a magyarok Mózese érkezett Debrecenbe”. Fekete Károly úgy fogalmazott: ez egy teológiai értékű bejegyzés, hiszen ez a toposz a nemzeti- és a vallásszabadságot köti össze. Felhívta a figyelmet arra, hogy Isten a Tízparancsolat első mondatában szabadítóként mutatkozik be: „Én, az Úr vagyok a te Istened, aki kihoztalak téged Egyiptom földjéről, a szolgaság házából” – olvashatjuk Mózes második könyvének 20. fejezetében. A püspök azonban felhívta a figyelmet arra, hogy az Úrtól kapott szabadság a teremtés óta sok visszaélés tárgya lett. "A téveteg ember akkor érzi magát szabadnak, amikor még Istentől is függetleníti magát, pedig a szabadság Isten ajándéka, amely éppen az ajándékozóhoz kötődik. Így aki Istent elhagyja, a szabadságát is elveszíti” – fogalmazott Fekete Károly.

Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke

A történelmi megemlékezés kapcsán azt mondta: szükségünk van arra, hogy ne csak 175 évre nézzünk vissza, hanem fedezzük fel azt az Istent, aki letéteményese szabadságunknak. „Mit ér a külső szabadság a belső szabadságunk nélkül?” – tette fel a kérdést egyházkerületünk püspöke. Végül a 19. századi függetlenségi törekvés és a vallás összekapcsolódására utalva kiemelte, hogy a Himnusz a 130. zsoltár dallamára is tökéletesen énekelhető. A felvezetést követően nemzeti imádságunk utolsó versszakát a jelenlévők meghallgathatták a Debreceni Református Kollégium Kántusa előadásában.

Az emlékülésen részt vett az építési és közlekedési miniszter is. Lázár János hangsúlyozta, hogy a 19. századi jelszavak közül a haza ügye mellé a haladás ügyét is fel kell zárkóztatni. „Támogatjuk a protestáns Debrecen minden törekvését, hogy meg tudjuk mutatni a világnak, hogy a függetlenségi értékek jegyében is lehet jólétet, gyarapodást és gazdagodást biztosítani” – fogalmazott a miniszter.

Lázár János, építési és közlekedési miniszter

Papp László, Debrecen polgármestere az emlékülés helyszínéről szólva kijelentette, hogy a kollégium oratóriuma a magyar szabadság szentélye. A város kálvinista erejét hangsúlyozva kiemelte, hogy a Habsburgok a jogtiprás, az üldözés, sőt a börtönre vagy gályarabságra ítélés ellenére sem tudták megtörni a debreceni és a tiszántúli ellenállást. „Az ország keleti része évszázadokra visszamenőleg erőforrása volt a magyar szabadságért folytatott küzdelmeknek. A 17. században Bocskai hajdúi, a 18. században Rákóczi kurucai, a 19. században pedig Kossuth Debrecene rendíthetetlen támaszai voltak nemzetünk szabadságharcainak" – mondta a városvezető hozzátéve, hogy a nemzeti szuverenitást alapvetőnek tekintő protestáns hagyományban Kossuth is hitt. „A református cívisek bölcsességében, hitében és becsületességében bízva, elkötelezettségükre, kitartásukra, munkabírásukra és szabadságszeretetükre építve gondolta győzelemre vihetőnek a magyar szabadság ügyét” – tette hozzá Papp László, aki arról is beszélt, hogy a debreceni lelkészek és papok szabadságpárti szónoklatai, valamint a kollégium diákjainak és professzorainak honvédő elköteleződése megerősítették az országgyűlés Debrecenbe költözésének létjogosultságát.

Papp László, Debrecen polgármestere

Hangsúlyozta azt is, hogy számos reformkori gondolkodó, művész tanult a Debreceni Református Kollégiumban, így az intézmény nagy szolgálatot tett a reformkor és a szabadságharc szellemi irányítóinak felkészítésében.

Az emlékülést több más felszólaló előadását követően a Debreceni Református Kollégium igazgatótanácsának elnöke, Baráth Béla Levente zárta, aki Hegymegi Kiss Áron példáján keresztül érzékeltette a reformátusság és a nemzeti elköteleződés elválaszthatatlan kapcsolatát. Az egykori porcsalmai lelkész tábori szolgálatot végezve kísérte egyházmegyéje önkéntes csapatát az erdélyi hadjáratban, majd egész életében erősítette a nemzeti öntudatot. Ennek egyik példája, hogy a forradalom kirobbanásának 50. évfordulóján – már debreceni püspökként – kötelezővé tette az egyházkerület intézményeiben a március 15-i események megünneplését.

Baráth Béla Levente, a Debreceni Református Kollégium igazgatótanácsának elnöke

Az esemény zárásaként a résztvevők megkoszorúzták az Oratórium előtti emléktáblát.

Tiszántúli Református Egyházkerület

Fotók: Miskolczi János