Irodalomtörténeti emlékhelyek Szatmárban örökségtúra

A történelmi vármegye területén sem nyomda, sem egyetem nem működött évszázadokon át, mégis több ízben ez a térség vált a magyar művelődés motorjává. Itt volt birtokos valaha számos főnemesi (Perényiek, Lónyayak, az ecsedi Báthoriak, Bethlenek és Rákócziak) és kisnemesi család (Melith, Károlyi, Vay, Ibrányi, rozsályi Kún), és az ő udvari életüknek és mecenatúrájuknak köszönhetően ez a régió a 15. századtól ontotta magából a tehetségeket. Innen származik Sylvester János, az első magyarországi nyomdában és magyar nyelven nyomtatott könyv szerzője, hasonlóan az első magyar nyelvű biblia szerkesztőjéhez, Károlyi Gáspárhoz és az ő főnemesi pártfogóihoz. Amint a reformáció idején, úgy a felvilágosodás és a nemzeti romantika korában Szatmárból sugárzott ki a modern kultúra nagy alkotóinak sora: különösen is a Felső-Tisza-vidék bővelkedik irodalomtörténeti emlékhelyekben (Bessenyei György – Tiszabercel, Kölcsey Ferenc – Szatmárcseke, Petőfi Sándor – Nagyar, Krúdy Gyula – Nyíregyháza, Ady Endre – Érmindszent, Kaffka Margit – Nagykároly). A túra során érintjük Tiszacsécsét, Móricz Zsigmond szülőhelyét: az itt található emlékházban megismerkedhetünk az író gyermekkorának világával és az életművében kulcsszerepet játszó szatmári táj és emberek szerepével. Az emlékház közelében áll a világörökségi várományos listán szereplő református templom. Szatmárcsekén nyomába eredhetünk a csónakfejfás temető rejtélyének és fejet hajthatunk Kölcsey Ferenc mauzóleumánál. Nagyarban elidőzhetünk Petőfi fája előtt és megcsodálhatjuk az újra a régi fényében pompázó Luby-család kastélyát.

1. Szatmárcsekei csónakfejfás temető

A szatmárcsekei református temető fejfakultúrájának eredetét a néprajztudomány egyértelműleg még a mai napig sem tisztázta. Erre vonatkozóan többfajta magyarázat létezik. Csónak alakúnak és ember alakúnak is mondják a csekei fejfákat, sőt a két formát ötvözve, csónakban fekvő emberalak szimbolikájáról is beszélnek. Más elméletek szerint azért temetkeztek így, mert a falut körülvevő vizek áradásakor a halottakat csak csónakban vihették a temetőbe, azonban errefelé ladikkal jártak, és a bárkás, félbárkás és deszkás temetés volt a hagyományos. A szatmárcsekei csónakfejfás temetőben található Kölcsey, a környezetétől elütő, neoklasszicista mauzóleuma. A költőt annak idején egy egyszerűbb családi kriptába helyezték, és sírja már akkor kultuszhellyé vált. Petőfi meglátogatta, a Luby-család emlékoszlopot állíttatott a sírja fölé. A Kölcsey Társaság a költő halálának 100. évfordulóján (1938) exhumáltatta földi maradványait, és Gerendai Antallal fehér márványból készült síremléket készíttetett, ennek kriptájában helyezte azokat örök nyugalomra.

2. Kölcsey Emlékszoba, Szatmárcseke

Szatmárcseke és Kölcsey Ferenc neve szorosan összeforrt. Már elismert jogászként álmosdi birtokáról ide vonult vissza, s 1815–1838 közt itt élt. Ebben a faluban írta Wesselényi védőbeszédét és itt fejezte be nemzeti imádságunkat, a Himnuszt 1823. január 22-én. A Kölcsey-kúria helye történelmi emlékhely: a jelenlegi épület helyt ad a község Művelődési Házának és könyvtárának, és egyben emléket állít a költő életének a 19. századi hangulatú emlékszobával. A parkban található egy romantikus, csonka emlékoszlop (1854), melyet a Luby-család patronált és a költő ülőalakos bronzszobra (1973), melyet Marton László alkotott.

3. Szatmárcsekei református templom

A településnek a 15. században már létezett egyhajós, gótikus téglatemploma. 1865-ben égett le a régi templom, 1869-ben készült el a mai is álló, de a tornyot csak 1920-ra tudták befejezni. Kölcsey Ferenc, aki itt lévő kúriájában írta meg a magyarság himnuszává lett költeményét, maga is része volt a gyülekezet életének. Ennek emlékét őrzi a templomtérben elhelyezett családi címer és a költő arcképe.

4. Móricz Zsigmond Emlékház, Tiszacsécse

Bár Móricz Zsigmond a szegény emberek életének megfestésével nyert teret az irodalomban, ez az írói vénájából, semmint csupán az életkörülményeiből fakadt. Móriczéknak Csécsén ez a harmadik házuk volt, amit az édesapa saját kezével épített, ami egyben egy tipikus Felső-Tisza-vidéki, három helyiséges, szegény paraszti lakóház. Népi műemlék, ritkaság, a berendezése is ezt a letűnt világot mutatja, s ezt visszhangozza a sövénykerítés és az udvar közepén álló, Móriczot ábrázoló egész alakos bronzszobor (Varga Imre alkotása, 1979).

5. Tiszacsécsei református templom

„Szatmár a reformációnak ősfészke volt”, s erre a gyülekezetre és templomra is igaz ez az egyháztörténeti állítás. Látszólag romantika korabeli átlagos kis templom (épült: 1822– 25), de a kutatások azt mutatják, hogy a 17. század végétől favázas templom állt itt (hasonlóan a tákosi templomhoz), a gyülekezetről is már 1673-tól vannak adatok. Méltó tehát a világörökségi várományos hely titulusra ez a szép templom, ahol annak idején Móricz is hallgatta az igét.

6. Petőfi-fa és Nagyari Galéria

Nagyar újabb irodalomtörténeti momentumokkal szolgál az utazók számára, ugyanis a település határában álló Petőfi-fa alatt írta Petőfi Sándor Tisza című versét. Bár a költő a verset 1847 februárjában Pesten keltezte, nem kétséges, hogy a tájélményt Nagyarban szerezte. Petőfi már régen szeretett volna elzarándokolni az 1838-ban elhunyt Kölcsey Ferenc sírjához, amelyre 1846 augusztusában került sor. A költő Luby Zsigmond révén került Nagyarba, ahol hosszabb időt töltött el. Petőfi nagyari emlékét a Nagyari Galéria emlékkiállítása, valamint a község szélén álló Petőfi-fa őrzi.

7. Luby-kúria, Nagyar

A Nagyar központjában álló Luby-kúria a szatmári Petőfi-kultusz szempontjából felbecsülhetetlen értéket képvisel, ugyanis Petőfi Sándor ebben az épületben szállt meg. A késő klasszicista stílus jegyeit magán viselő emeletes kastélyt a nemesi családból származó Luby Géza országgyűlési képviselő építtette 1877–79-ben.

8. Nagyari református templom

A 15. század elejétől állhatott a mai református templom helyén egy plébániatemplom. A középkori templom sekrestyéjét 1642-ben bontották le, s innentől nyugati irányban többször bővítették, alakították, míg a 19. század elején ezt a klasszicizáló, copf formát el nem érte. A templom keleti fele még a középkorba, a nyugati fele már az újkorba mutat. A szentély északi falán középkori freskók kerültek elő 1992-ben, melyek két sávban rendezve 10 jelenetből álló passióciklust ábrázolnak.

A túra idegenvezető nélkül és idegenvezetővel autóval, autóbusszal, vagy akár kerékpárral teljesíthető.

Elérhetőség:
fejlesztes@ttre.hu
+3652/614-525