A Koronás fejedelem útján Bocskai nyomában örökségtúra

Bocskai István erdélyi és magyarországi fejedelem a magyar reformátusság legnagyobb uralkodója volt. Bocskai emlékezetét és a vallásszabadság kivívásában játszott szerepét külföldön is számon tartják. Alakja – egyetlen magyarként – a reformáció genfi emlékművén is feltűnik. Ahogy jelmondata is, miszerint „Hitünknek, lelkiismeretünknek, és régi törvényeinknek a szabadságát minden aranynál feljebb becsüljük”. Bocskai nemcsak vallotta, de cselekedte is a fentieket. Örökségtúránk a Bocskai-korona nemes és hiteles másolatát bemutató hajdúszoboszlói Bocskai Múzeum Fejedelmi Kincstárában kezdődik. Innen a református templomerőd maradványához vezet, melyet még a Bocskai által letelepített hajdúk is használtak. Érdemes felkeresni a berekböszörményi templomot, ami nemcsak régiségével hívja fel magára a figyelmet, de a Bocskaira való emlékezéssel is. Következő állomásunk a nagykereki Bocskai-várkastély, melyhez a Bocskai-szabadságharc első hadi eseményei kapcsolódnak. A szomszédos Kismarját pedig nem másnak, mint „igen kedves szülőföldjének” tekintette a vezérlő fejedelem, hisz innen származtak ősei, akiket itt is temettek el. Tovább haladva Létavértesen keresztül vezet utunk, ahol érdemes felkeresni a térség legnagyobb muzeális gyűjteményét, a vértesi reformátusok által működtetett Rozsnyai Gyűjteményt és református templomot. Innen Álmosdra érdemes átmennünk, ahol Bocskai híres csatájának emlékműve mellett a szintén református Kölcsey emlékházát is megtekinthetjük. Álmosdról a legkisebb hajdúváros, Vámospércs felkeresését ajánljuk, ahol a Hajdú Látogatóközpont mutatja be a Bocskai által letelepített hajdúk történetét. Túránk Hajdúböszörményben, a Hajdúkerület egykori székházában működő Hajdúsági Múzeumban és református templomban fejeződik be.

1. Bocskai Múzeum, Hajdúszoboszló

Túránk egyik legfontosabb állomása a Bocskairól elnevezett múzeum, melynek Fejedelmi Kincstárában tekinthető meg a Bocskai-korona nemes és hiteles másolata. A közel 500 drágakővel díszített aranyozott korona Bocskai nagyságát hivatott kifejezni. Korábban a történetírás úgy gondolta, hogy a koronát Bocskai csak ajándékként fogadta el a töröktől, de ma már tudjuk, hogy királyi méltóságjelvényként kérte és kapta meg. Azonban amikor a császár ellen folytatott szabadságharcát megnyerte és egyben a tizenöt éves háború lezárása is lehetővé vált, le tudott mondani a hatalomról. A korona másolata 2021-től a Bocskai Múzeum állandó kiállításában is megtekinthető, a Bocskai-jogar és -zászló másolatával és Bocskai élethű viaszszobrával együtt. A Bocskai-emlékek mellett a város – és benne a református közösség – történetét is bemutatja a múzeum.

2. Hajdúszoboszlói református templom

Hajdúszoboszló egyik legnagyobb műemléki értéke a XVI. század első felében épült templomerőd maradványa. Ma már csak két faltöredék és egy bástya áll az egykor jelentős erődítményből, amely a mai református templom körül húzódott, s egy téglalap alaprajzú, lőréses, erődfalas, négy kerek bástyás építmény volt. A megmaradt bástyában lévő kiállítás a templomerőd történetét ismerteti. Maga a református templom is középkori eredetű, amely részben ráépülhetett egy korábbi, legkésőbb a XV. században épült gótikus templomra. A mai templomhajó a XVIII. század elején épülhetett a toronyhoz, amely a XIX. században nyerte el mai, romantikus architektúrájú homlokzatát.

3. Berekböszörményi református templom

Az egykori Bihar vármegye a török korban három állam határvidékén húzódott, s állandó katonai fenyegetés sújtotta. Nem véletlen tehát, hogy Berekböszörmény lakosai Bocskai mellé állhattak a szabadságharc során. Ezt követően kaphatott kiváltságokat a település. A berekböszörményi református templomot hosszú ideig barokk eredetűnek vélték, de az 1973-as felújítás során a déli falban előkerültek a keskeny, félköríves záródású, rézsűs bélletű ablakok. A templom 1997-ben elvégzett felújítása során feltárták a középkori szentélyt, mely ma kőtárként látogatható. A restaurált, gótikus kőkeretezésű, bélletes, levéldíszes bejárati kapu XIII. századi eredetű. A templom mellett feltárt kora Árpád-kori körtemplom maradványai a XI. századból valók. A torony 1784-ben épült, a korábbi fa harangláb helyett. Klasszicista berendezése az 1820-as évekből való.

4. Bocskai várkastély, Nagykereki

Nagykereki várkastélya a 15. század első felében épülhetett. Bocskai István 1583-ban (26 évesen) lett Kereki és a kastély birtokosa. Ekkor jelentős átépítés kezdődött: megerősítették  falait és korszerűsítették  védelmi rendszerét, amely a török  térnyerése, fenyegetése miatt vált szükségessé. A vár  központi része  a  ma  is álló, négyszögletű földszintes kastély volt, amely egy kis udvart zár körbe, s melynek mindegyik sarkán egy-egy vaskos, magas, kerek bástyatorony állt. Ebből ma már csak egy van meg. A kastélyt várfal vette körül. Ez volt Bocskai egyik legjelentősebb erőssége. Ide kapcsolódnak a Bocskai-szabadságharc első hadi eseményei is. A 18. századi barokk átépítés után már csak úri lakként szolgált. Mai formáját a 19. század második felében nyerte el. Az 1960-as évekbeli helyreállítást követően műemlék és muzeális kiállítóhely lett.

5. Kismarjai református templom

Bocskai István nemesi előneve a Kismarjai volt (Stephanus Bochkay de Kis Maria). Nem véletlenül, hisz e település lett a  központja annak a birtoknak, amit még Bocskai egyik őse szerzett meg, s amely Bocskai apja idején már mintegy 10 faluból állt. A Bocskai-családnak itt – feltehetően a falu északkeleti részén lévő Várdombon – épült fel az a kúriája, melyben Bocskai István a gyermekkorát töltötte. S itt, a mai református templom Árpád-kori elődjének a kriptájában temették el a család tagjait is (maga Bocskai nem Kismarján, hanem az erdélyi fejedelmek hagyományos temetkezőhelyén, Gyulafehérváron nyugszik). E kriptát a templom 2004. évi felújításakor feltárták és kegyelettel helyreállították. Bocskai a Kismarja számára 1606. szeptember 22-én, Kassán kiadott kiváltságlevelében „igen kedves szülőföldjének” nevezte a települést, melyet mezővárosi jogokkal ruházott fel.

6. Létavértesi református templom

A ma is álló református templom alapkövét 1815-ben tették le. A templom, a gyülekezet egyházművészeti szempontból értékes  szertartási tárgyakat őriz. Egyik egy ezüstből készült, úrasztali talpas pohár, melynek mestere vélhetően az 1600-as évek közepén Debrecenben tevékenykedő ötvös lehetett, valamint egy 1743-ban készült kenyérosztó tál. Egyik különleges látnivaló a bejárattal szemközti karzat alatt látható, az egykori toronyóra szerkezete, és a Kiszely István nagyváradi, majd debreceni mester által készített 8 regiszteres, csúszkaládás orgonának a sípjai. A templom gazdag textilgyűjteménnyel rendelkezik.

7. Rozsnyai Gyűjtemény, Létavértes

A Vértesi Református Egyházközség a térség legnagyobb muzeális intézményét, a Rozsnyai István Muzeális Gyűjteményt működteti. Itt nemzeti kultúránk egy fontos rétege, a népművészet, azon belül is a népi kerámiaművészet ismerhető meg. A történeti tájakon és korokon átívelő tárlat a Kárpát-medence közel 120 településéről származó mintegy 1000 kerámiát mutat be a habánok XVII. századi fehéredényeitől, az erdélyi szászok XVIII. századi kerámiáin keresztül, a magyar fazekasság XIX. századi felvirágzásának gyönyörű gyűjteményi egységéig.

A magyar–román határ létavértesi átkelője és Álmosd között található Bocskai első győztes csatájának az emlékműve. A hajdúk ugyanis 1604. október 15-én a közelben, az Álmosd és Diószeg közötti síkon ütköztek meg Pezzen császári ezredes hadtestével. Ezzel kezdetét vette Bocskai szabadságharca. A csata előtt jelentős hajdú haderő állt át Bocskai oldalára, és a csata során megsemmisítette a Nagykereki várához igyekvő  császári hadtestet és annak ostromeszközeit. Bár a német gyalogság – szekérvárat építve – rövid ideig sikerrel védekezett, de egy berobbant puskaporos hordó szétvetette állásukat. A robbanást, mint a csata  központi eseményét hivatott szemléltetni az emlékmű elemeinek szétszórt jellege. Az 1996-ban felavatott emlékmű alkotója, Győrfi Lajos szobrászművész.

9. Kölcsey Ferenc Emlékház és álmosdi kiállítóhelyek, Álmosd

A Bocskai-szabadságharc első csatája mellett Álmosd legfőbb nevezetessége, hogy itt található nemzeti himnuszunk írójának, Kölcsey Ferencnek az egyetlen fennmaradt lakóháza (Kölcsey u. 11.). Kölcsey a gyermek- és ifjúkorának egy részét töltötte ebben a kúriában, ahová haza-hazajött alma materéből, a Debreceni Református Kollégiumból. A XVIII. század végén épült nemesi kúria 1968 óta a Kölcsey Ferenc Emlékháznak ad otthont. Az emlékház a központja annak a négy épületben működő muzeális intézménynek, melyet az álmosdi önkormányzat működtet. A másik három kiállítóhelyen néprajzi, helytörténeti és művészeti kiállítások láthatók.

10. Hajdú Látogatóközpont, Vámospércs

2021-ben nyitotta meg kapuit a legkisebb hajdúváros történeti látogatóközpontja, amely a hajdú múltnak állít emléket. A Hajdú Látogatóközpont (Móricz Zsigmond u. 1.) öt teremben mutatja be a hajdúk jellegzetes világát.

11. Hajdúsági Múzeum, Hajdúböszörmény

Böszörmény csak Bocskai halála után, 1609-ben lett hajdúváros, amikor  Kállóból ide települtek át a hajdúk, akik tehát, bár nem elsőként érkeztek a  későbbi Hajdúkerület területére, mégis annak székhelyévé tették  városukat. A Hajdúkerület egy sajátos autonóm  közigazgatási egység volt, amely törvényhatóságként a XVIII. század végén vált ki Szabolcs vármegyéből. Ezt megelőzően a vármegyén belüli úgynevezett „öreg hajdúvárosok” (vagyis Böszörmény, Szoboszló Nánás, Hadház, Dorog és Vámospércs, majd később Polgár) laza szövetséget alkottak azzal a céllal, hogy kiváltságaikat  közösen megvédjék. A hajdúkerület sajátos autonómiája az 1876-os megyerendezés során szűnt meg, amikor a kerület beolvadt – a helyébe lépő – Hajdú vármegyébe. A közigazgatási változások ellenére a hajdú identitás fennmaradt, s fontos elemei láthatók a Hajdúsági Múzeum gazdag régészeti, történeti és néprajzi kiállításaiban.

12. Bocskai téri református templom, Hajdúböszörmény

Hajdúböszörmény Bocskai téri református templomának mai képe a romantikus építészet stílusjegyeit mutatja, pedig építéstörténete a XIII. századig nyúlik vissza és a település első temploma volt. A 2009-ben elvégzett felújítás során az épületkutatók 7 építési periódus nyomait találták meg a falakon.

A túra idegenvezető nélkül és idegenvezetővel autóval, autóbusszal teljesíthető.

Elérhetőség:
turimzus@ttre.hu
+3652/614-525