Doktoravatás a Debreceni Református Hittudományi Egyetemen

A Magyar Tudományos Akadémia 2023 novemberében immár 20. alkalommal rendezte meg a hazai tudományos élet kitüntetett eseményét, a „Magyar Tudomány Ünnepét”, amelynek jegyében került sor idén is a Debreceni Református Hittudományi Egyetemen az ünnepélyes doktoravatásra. Ebben az évben hárman vették át teológiai doktori oklevelüket, és négyen habilitációs oklevelüket az intézményben.

Batizán Attila, Lucski Márta és Porkoláb András József mindhárman az elmúlt évben fejezték be doktori cselekményüket és mutatták be disszertációjukat nyilvános védésükön. Batizán Attila az egyház diaszpóraként való értelmezéséről írta értekezését, Lucski Márta az énkép, a testkép és az étkezés bibliai alapú pasztorációs lehetőségeiről, még Porkoláb András József az egyéni és közösségi hittapasztalatok egyházformáló hatásairól.

Az elmúlt időszakban a Debreceni Református Hittudományi Egyetemen folytatott sikeres habilitációs eljárást Dr. Borsi Attila János, a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karának oktatója, Dr. Kodácsy-Simon Eszter, az Evangélikus Hittudományi Egyetem oktatója, Dr. Lányi Gábor, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának oktatója, valamint Dr. Igor Lorencin, a németországi Friedensau Adventista Egyetem oktatója.

Borsi Attila Barth Károly nyomán kísérelte meg teológiai szempontból értelmezni a keresztyén kegyességet, Kodácsy-Simon Eszter az egzisztenciális kérdések hittanórán megjelenő erejéről írta értekezését, Lányi Gábor a Rákosi korszakban méltatlanul mellőzött lelkipásztorokról, és Igor Lorencin a rituálék szerepéről az elhúzódó parúzia várásban.

„Az idei tudomány ünnep mottója: »Tudomány: válaszok a globális kihívásokra«. Fel kell tennünk a kérdést: mit jelent ez a hittudomány számára és mit jelent ez a teológia felől, mint az egyház tudománya felől?” – fogalmazott Fazakas Sándor professzor, a Debreceni Hittudományi Egyetem Doktori és Habilitációs Iskolájának vezetője az ünnepélyes doktoravatáson. Mint mondta, sokáig úgy tűnt, az egyházak képesek mit kezdeni a globális kihívásokkal, mivel vannak tapasztalataik és állandó küldetése –ezen a területen el is indultak különböző kezdeményezések. „Azonban még mindig adósok vagyunk magunknak annak megválaszolásával, mit jelent a globális kihívások fogalma? A teológiai tudományművelésre, illetve a teológia által is inspirált egyházi életünkre az a feladat vár, hogy újra megtöltsön tartalommal, élettel olyan fogalmakat, mint a felelős társadalom elve; tisztességes társadalom igénye; az egyén fizikai és lelkiismereti szabadságnak a védelme; vagy a világban és teremtettségben jelen levő – azaz, nem egy távoli – Szentháromság Isten, és ennek konzekvenciái” – hangsúlyozta a tanszékvezető egyetemi tanár. Hozzátette: a teológia és az egyház rendelkezik kellő tartalékkal ahhoz, hogy ilyen és hasonló témákban kritikus-korrektív módon megszólaljon, és ezek szellemében „egy olyan alternatív életstílust éljen a világ elé, amely enyhíti a károkat, megelőzi a romlást, felfedezteti Isten világának szépségét, de sérülékenységét is”.

„A Doktori Iskolánk hallgatóinak ez alkalomból méltatott kutatásaiban bőven találunk erre tekintő, kiérlelt eredményeket, mély gondolatokat, új kérdésfelvetéseket, igényes megvalósítási javaslatokat. Csak azt kívánjuk, hogy ne egy út lezárásának tekintsék ezt a mai ünnepi alkalmat, hanem egy köztes stációnak: legyen visszaigazolás arra nézve, hogy az utóbbi 4-5 kutatói év meghozta gyümölcsét, és legyen erőgyűjtés, nekilendülés annak, hogy érdemes folytatni” – adta útravalóul Fazakas Sándor az avatott doktoroknak.

Farkas Zsuzsanna