Kedv! Remények! Lillák!

Rendkívül széleskörű együttműködés eredményeként valósulhat meg a rendezvény 2023. november 8–9-én. A Debreceni Egyetem BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézete a konferencia és emlékülés előkészítésében és megszervezésében partnerségre talált a HUN-REN Klasszikus Magyar Irodalmi Textológiai Kutatócsoport, a Tiszántúli Református Egyházkerület és annak Közgyűjteményei, a Debreceni Református Kollégium, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem, Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata, az Alföld folyóirat, a budapesti HUN-REN BTK Irodalomtudományi Intézet és az ELTE BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézete részéről is. Fazakas Gergely, a Debreceni Egyetem Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének egyetemi docense, egyben a Tiszántúli Református Egyházkerület presbiteri főjegyzője megnyitó köszöntőjében elmondta: ez a szakmai együttműködés messzire nyúlik vissza. A Debreceni Egyetem és a budapesti kutatóműhelyek évek óta együtt dolgoznak „A teljes Csokonai” című kiadvány nyomtatott és online változatának megjelentetésén. Fazakas Gergely arra is felhívta a figyelmet, hogy Debreczeni Attila egyetemi tanár vezetésével gimnazista diákokat is sikerült bevonni a kutatásokba, ők az emlékülés másnapján mutatják be műhelymunkájuk eredményeit. Kiemelte azt is, hogy 2023 az irodalmi jubileumok éve, amelyek jelentős részben debreceni vonatkozásúak is: 200 éve írta meg a Himnuszt Kölcsey Ferenc, 200 éve született Petőfi Sándor, 60 éve pedig Borbély Szilárd. A Csokonai születésének 250. évfordulója alkalmából rendezett konferencia is illeszkedik az év során megvalósult, hasonló jellegű programok sorába.

Fazakas Gergely, a Debreceni Egyetem egyetemi docense

A konferencia november 8-i megnyitóján részt vett a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke is. Fekete Károly nem kerülte meg Csokonai ellentmondásos viszonyát a hittel, és a Debreceni Református Kollégiumból történt elbocsátásával kapcsolatos kérdéseket sem. Kiemelte, hogy elődje, a 18. század második felében élő Hunyadi Szabó Ferenc már püspökhelyettes-főjegyzőként szívén viselte a kollégium sorsát. „Kutatások támasztják alá, hogy Hunyadi-Szabó Ferenc felismerte Csokonaiban a költőzsenit. Az 1794-ben kezdődött per során – már püspökként – a háttérben igyekezett Csokonait segíteni. Bár az elbocsátását nem tudta megakadályozni, a költő ennek ellenére mindig tisztelettel beszélt a püspökről” – emelte ki Fekete Károly.

Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke

Egyházkerületünk püspöke hozzátette: akkoriban a felvilágosodás elérte a Kollégium professzori karát is, de a református hitet soha nem tagadták meg, és ez Csokonai személyes vallomásában is látható. „Élete végén így fogalmaz:

Isten! akit fednek általlátszó leplek,
Még egyszer zsámolyod előtt letérdeplek,
Add vissza a tőlem lehányt istenképet,
Melyet a makacsság orcámról letépett.
Nem! hanem a kevély alázatosságnak,
A rendetlen széltől forgó okosságnak
Csalóka míve ez.
Bocsáss meg, Istenem!” – idézte a költőt Fekete Károly.

A konferencia első napján köszöntőt mondott Puskás István, Debrecen kultúráért felelős alpolgármestere is, aki arról beszélt, hogy az emlékülés célja Csokonai irodalomtörténet felőli megközelítése, de ennél nagyobb jelentősége is lehet. „Számomra ez a konferencia más miatt is érdekes. Nekünk, debrecenieknek több író, költő is segítségünkre van a lokális identitásunk meghatározásában. Debreceniségünk megfogalmazásában hivatkozhatunk mások mellett Szabó Magdára, Térey Jánosra és Borbély Szilárdra is. Kevésbé közismert, de Csokonai is vallott erről Festetics Györgynek írott egyik levelében, így fogalmazva: Debretzen nékem születte főldem, itt nevekedtem, az Atyám közönséges kedvességű ember volt, az Anyám Tanátsbéli Ember’ leánya, magam is (ha talám nem kérkedésnek látszana) mindenkor esméretes és inter Aequales kitűndöklő voltam; hazai városomon kivűl tsak 5 esztendeig laktam telyes életemben: azolta pedig már esztendeje hogy ismét itthonn lakom ösi kis örökségemben. Hogy’ lehetne tehát itt az én Nevem esméretlen?” – hivatkozott a költőre Puskás István.

Puskás István alpolgármester

Az alpolgármester hozzátette: külön öröm, hogy debreceni fiatalok is bekapcsolódnak a konferenciába, hiszen a Debreceni Egyetem, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem és a város tudja őket segíteni abban, hogy megtalálják a helyüket Debrecenben.

Baráth Béla Levente, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem rektora köszöntőjében Csokonai országos jelentőségét hangsúlyozta. Felidézte, hogy történészként kutatást végzett a Sárospataki Református Kollégium rajzoktatásának eredményeiről is, ekkor találkozott egy falfestménnyel, amely Csokonaitól származó idézetet tartalmazott.

Baráth Béla Levente, a DRHE rektora

A köszöntőket követően Csörsz Rumen István irodalomtörténész, historikus zenész adott elő zenés összeállítást Csokonai dalaiból.

A Debreceni Református Kollégium és a Csokonai-kultusz címmel előadást tartott a Tiszántúli Református Egyházkerület Közgyűjteményei igazgatója, aki elmondta, hogy a közvélekedés szerint Csokonait „kicsapták” a kollégiumból. Győri L. János előadásában kifejtette: a kollégiumi történetírás arra hajlik, hogy ennél árnyaltabb a kép.

A konferencia és emlékülés november 9-én újabb előadásokkal folytatódik, majd délután a „Csokonai 250” projekt középiskolás és egyetemista résztvevőinek prezentációival és a Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziuma diákjainak színjátékával zárul.

Tiszántúli Református Egyházkerület