Megtartotta éves ülését a Tiszántúli Református Egyházkerület Közgyűlése

Az alkalom a Debreceni Református Egyházmegye esperesének áhítatával kezdődött. Hadházi Tamás az Apostolok cselekedetei 20. fejezetében olvasható történet alapján elmondta: Pál apostol Tróászban tartott utolsó igehirdetésére kifejezetten készültek az ott élő keresztények, hiszen lámpásokat hoztak, hogy hosszabb ideig, éjszakába nyúlóan is együtt lehessenek. Ennek kapcsán hozzátette: napjainkban is szükséges készülni az istentiszteletekre, az alkalmakhoz illő megfelelő forma megteremtésére. Hadházi Tamás kiemelte: több oka lehet annak, hogy az Eutikhosz nevű fiatal az ablakból figyelte az alkalmat, de nem feledkezhetünk meg arról, hogy napjainkban is sokan „ülnek az ablakban”, azaz kifelé is, befelé is néznek – ők vannak az egyház perifériáján. „A népszámlálás adatai is alátámasztják, hogy sokan alig, vagy sehogy sem kapcsolódnak egyházunkhoz. Pál példát mutatott azáltal, hogy a prédikálást abbahagyva lement és átkarolta a lezuhant Eutikhoszt” – hangzott az igehirdetésben.

Az áhítatot követően Molnár János főgondnok nyitotta meg a közgyűlés ülését azzal az aktuális gondolattal, miszerint háborúk mindig voltak, de a több fronton zajló konfliktusokat nehéz elfogadni, ebbe beletörődni. Arra biztatta a jelenlévőket, hogy ne legyenek érzéketlenek, figyeljenek Istenre és maradjanak erősek.

Ezután Püski Lajos, az egyházkerület lelkészi főjegyzője megállapította, hogy a közgyűlés 132 tagjából 115-en vannak jelen, így az határozatképes.

Megtartotta beszámolóját az elmúlt egy év történéseiről Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke. Elsőként arról szólt, hogy a Magyarországi Református Egyház Zsinata a 2023-as esztendőt a lelkipásztori hivatás éveként jelölte ki, így előtérbe került az egyházkerületek felelőssége a lelkészképzésben. Ahogy fogalmazott: olyan lelki-szellemi műhelyre van szükség, amelyben a teológiai tudományok összehangoltan vannak jelen, és a tanulmányok része a hallgatók lelkipásztori identitásának kialakítása is.

Az elmúlt másfél évet meghatározó orosz-ukrán háborúval kapcsolatban elmondta: az egyházkerület gyülekezetei nagy szerepet vállaltak és vállalnak a rászorulók, elsősorban a kárpátaljai menekültek megsegítésében, fizikai és lelki értelemben is. Kiemelte, hogy az idén 100 éves Kárpátaljai Református Egyház a Reménység évét hirdette meg 2023-ban, ennek jegyében éppen a közgyűlés másnapján egy beregszászi ünnepi istentiszteleten végez igei szolgálatot egyházkerületünk püspöke.

Fekete Károly a népszámlálás eredményeire is reflektált. Hangsúlyozta, hogy az egyház alapküldetése, a missziói parancs teljesítése nem a számokról szól, de meg kell találni annak módját, hogyan lehet közelebb vinni a mai emberekhez az üzenetet. Példaként említette a családlátogatás, valamint a hétközi alkalmak rendszeresebb gyakorlását, a formális szokások helyett az élő kapcsolatokat. A püspök összefoglalta az egyházkerület különböző bel- és külmissziói, valamint oktatási és kommunikációs együttműködéseinek helyzetét. Az elmúlt egy esztendő intézményi fejlesztéseit sorolva említette a turisztikai jellegű beruházásokat, például templomok és üdülők korszerűsítését, építését; az Országos Óvoda Program befejezését, amelynek részeként 19 településen 23 óvoda épült vagy újult meg az egyházkerület területén; iskolák infrastrukturális fejlesztéseit és az Örökségtáborok megvalósítását is. Az elmúlt időszak évfordulói közül kiemelte a Méliusz Juhász Péterre, Petőfi Sándorra, valamint Molnár Máriára emlékező konferenciákat és egyéb rendezvényeket, illetve a Himnusz és a Leuenbergi Konkordia megszületésének évfordulóit is.

A közgyűlés részeként került sor a református köznevelés területén végzett kiemelkedően eredményes munkát végző pedagógusok elismerésére is. Ebben az évben a közgyűlés A Tiszántúli Református Köznevelésért elismerő oklevelet adományozott Fodorné Nyíregyházi Edit, Magyar György és Tóth József részére. Az Egyházkerület Pedagógiai díját pedig Horváthné Kőrös Anikó Erzsébet vehette át. Ugyancsak ebben az elismerésben részesült Dr. Veressné Látai Ágnes, aki a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumának évnyitó ünnepségén kapta meg a díjat.

A közgyűlés keretében előadást tartott a népszámlálás tiszántúli vonatkozásairól a Debreceni Református Hittudományi Egyetem Szociáletikai és Egyházszociológiai Tanszékének tanszékvezetője. Fazakas Sándor rámutatott az „öntudatos keresztyénség és a népegyházi jelleg” kettősségére. Azaz az egyházhoz tartozást önként vállaló és elkötelezettek mellett jelentős számúak azok, akik számára a református identitás nem jelent különösebb elköteleződést, csupán kulturális-tradicionális okai vannak. A professzor felhívta a figyelmet arra is, hogy a Tiszántúl lakosságának több mint fele nem vallásos vagy nem válaszolt az erre vonatkozó kérdésre, aminek több oka lehet. Javasolta, hogy erről és az evangélium szerepéről, az egyház feladatairól, a számok helyén kezeléséről folytatódjon a párbeszéd az egyházkerület vezetésében.

A folytatásban Fekete Károly bemutatta a közgyűlést követő ünnepi istentisztelet főszereplőit, a szentelendő lelkészeket.

A közgyűlés második felében a résztvevők elfogadták a Missziói-, a Katechetikai-, a Tanulmányi-, valamint a Lelkészválasztási Tanácsadó Bizottság, illetve a Lelkésztovábbképző Intézet beszámolóját, csakúgy, mint az ökumenikai-külügyi-, tanügyi- és cigánymissziói jelentést. Zárásként az egyházkerület gyűjteményeivel és a Debreceni Református Hittudományi Egyetem működésével kapcsolatos információkat hallhatták a jelenlévők.

Szöveg: Horváth Zoltán
Fotók: Miskolczi János

Tiszántúli Református Egyházkerület