Megújult a Hódmezővásárhely-Susáni Református Egyházközség különleges temploma
A gyülekezet tagjainak régi álma vált valóra azáltal, hogy az elmúlt években átfogó felújításon esett át Hódmezővásárhely susáni városrészének református temploma. A közösség tagjai anyagi és fizikai áldozatokat is hozva aktívan vettek részt a munkában, amelynek végeztével hálaadó istentiszteleten dicsőítették az Urat a megújult épületért.
A susáni református templom több mint 110 éve épült a hazai építészettörténet egyik legmeghatározóbb személyisége, Borsos József tervei alapján. A város akkori főmérnöke jellegzetes piros és sárga préstégla díszítést álmodott meg, az alföldi szecesszió jegyében. A hatszögletű, 42 méter magas torony teszi igazán különlegessé az épületet. Az 1909-1910-ben zajló kivitelezés is minőségi munka volt, a templomnak azóta nem volt szüksége komolyabb renoválásra. 2019-ben azonban már eljött az idő a korszerűsítésre, megtartva az épület eredeti értékeit, egyediségét. Gyülekezeti adományokból és egyházi forrásból, nettó 60 millió forint értékben valósult meg a beruházás, amelynek részeként megújult a tetőszerkezet, kicserélték a belső burkolatot, teljes festés és hőszigetelés valósult meg, valamint restaurálták a hosszú ideje nem működő orgonát és a régi ólomüvegeket is. Pető Zsuzsanna tervei alapján művészi módon újult meg a templombelső világítása.
A 2023. október 8-án tartott hálaadó istentiszteleten a kezdő ének után Monoki Mariann és Rácz Attila gyülekezeti tagok énekkel és verssel szolgáltak. Fekete Károly igehirdetésében úgy fogalmazott: a templom örökség, a kisebb településeknek potenciális centruma, a nagyobbaknak minőségi pontja. A Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke azt mondta: „Miközben ma együtt örülünk ennek a gyönyörűen megújult templomnak, aközben úgy érzem, hogy az lenne az igazi használatba vétel, ha mindannyiunkban feltörne a szívünk mélyéről az a három fohász, három óhajtás, ami a mi imádságunk is a mai hálaadó istentiszteletünkön. Sóhaj a méltóságot adó tettekért, Isten jóindulatáért és kezeink maradandó alkotásaiért.” Fekete Károly a 90. zsoltár alapján határozta meg a három fő üzenetet: „Legyenek láthatóvá tetteid szolgáidon, és méltóságod fiaikon! Legyen velünk Istenünknek, az Úrnak jóindulata! Kezeink munkáját tedd maradandóvá!” A püspök úgy fogalmazott, hogy az Isten áldotta és Isten vezérelte kezek alkothatnak maradandót – Isten vezérelte szívvel – utalva arra, hogy a gyülekezet tagjai maguk is részt vettek a tervezés és az építés folyamatában.
A résztvevőket Juhász András, a Csongrádi Egyházmegye esperese köszöntötte, kiemelve a gyülekezet tagjainak adományozó lelkületét és tevékeny hozzáállását. Nagy Zoltán Imre lelkipásztor például a templom kerámia díszeinek kreatív megvalósításában vett részt, de a felújítás tervezője, a kivitelező cég vezetője, a szobrászati munkák felelőse és az orgonaszekrény restaurátora is a gyülekezet tagja.
A felújítás részleteiről Kendi Imre, az egyházközség presbitere tartott beszámolót. Mint kiderült, a munkálatok mielőbbi befejezését a koronavírus-járvány késleltette, de a gyülekezeti házban átmeneti otthonra találtak az istentiszteletek.
A munkálatokban résztvevők népes serege kapott elismerő oklevelet Nagy Zoltán lelkipásztortól és Kőhegyi András főgondnoktól.
A hálaadó alkalom részeként a felújított hangszert Fekete Károly püspök szólaltatta meg. A gyülekezet ifjúságának tehetséges fiatal zenészei énekes-hangszeres összeállítással kedveskedtek az ünnepi gyülekezetnek.
Tiszántúli Református Egyházkerület