25 éves a Bagaméri Református Szeretetotthon

Az istentiszteleten Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke hirdetett igét János evangéliumának 12. részéből. Jézus betániai megkenetésének története kapcsán elmondta, hogy Mária, Márta és Lázár egy olyan családot alkottak, amelynek minden tagja szolgált. „Márta végzi a diakóniai szolgálatot: etet, itat, felszolgál, tüsténkedik. Mindezt igazi, szívbeli hálából és hűséggel teszi. Sokszor fel sem tűnik, hogy ez milyen fontos: csak akkor vesszük észre, ha elveszítjük azokat, akik addig kiszolgáltak minket. Testvére, Mária megdöbbentő módon fejezi ki háláját: előhozza a legféltettebb értékét, amit a saját végtisztességére tartogatott. Kenete nem egyszerű kozmetikum, ez az elkülönített kincse. De Lázár feltámasztását követően felmérte, hogy az élet értéke minden kinccsel összehasonlíthatatlan. S hogyan szolgál Lázár? Ott ül Jézus mellett. Ez a legegyszerűbb, de legszükségesebb szolgálat, mert Lázár a koronatanú, a feltámadás csodájának élő bizonyítéka. Mindenki más azért szolgálhatott és azért lehetett ott, mert ő élt.” Fekete Károly hozzátette, a bagaméri szeretetotthon elmúlt 25 évére emlékezve csak úgy ér valamit a hálaadásunk, ha közben egészen Krisztus megváltásáig tekintünk vissza. „Egyháztagsága lehet valakinek névlegesen is, de ezzel még lehet nagyon távol maradni Jézustól. Az Ő tanítványai azok, akik a maguk sajátosságaival, lehetőségeikkel szolgáló, Jézus melletti életet élnek” – fogalmazott a püspök.

Az igehirdetést követően Petróczi Szabolcs, az egyházközség lelkésze foglalta össze az intézmény történetét, kiemelve, hogy a bagaméri gyülekezet a rendszerváltás után nem sokkal, a legelsők között kezdte meg egy szeretetotthon működtetését. „Annak idején az volt a bagaméri gyülekezet célja, hogy legyen egy hely, ahol az időseket gondozzák, segítik, mert ők nem akarták elhagyni a községet, a közösséget.” Petróczi Szabolcs kiemelte, hogy az alapkőletételkor megfogalmazott alapige ma is érvényes: „Egymás terhét hordozzátok, és így töltsétek be Krisztus törvényét.”

Az otthon 1998-as indulásakor Szabó Zsolt volt az egyházközség lelkésze. Ő felidézte a kezdeti nehézségeket és megtapasztalásokat is, megemlítve, hogy a gyülekezeti tagok folyamatos támogatása nélkül nem működhetett volna az intézmény, de rendkívüli segítségeket is kaptak, például református intézményként tudtak támogatást szerezni egy hollandiai katolikus alapítványtól.

Tóth Andrásné, a Bagaméri Református Szeretetotthon intézményvezetője elmondta: a kezdeti 20 férőhely folyamatosan bővült, jelenleg 64 idős személyt tudnak fogadni, velük 40 dolgozó foglalkozik. A szakmai hátteret ismertetve elmondta: fontosnak tartják, hogy a demens lakókat nem szigetelik el az intézmény többi gondozottjától.

Hadházi Tamás, a Debreceni Református Egyházmegye esperese úgy fogalmazott: a szeretetotthon fenntartása megterhelő szolgálat, mégis lehet örömmel és krisztusi szeretettel végezni. „A házasságban 25 év után következik az ezüstlakodalom. Az ezüst pedig jelképezi a tisztaságot és a hűséget. Ilyennek kell lennie egy egyházi szociális intézménynek, és ilyen a Bagaméri Református Szeretetotthon, ezért van ilyen jó híre” – tette hozzá az esperes.

Szilágyi János, az egyházmegye főgondnoka arról szólt, hogy a bagaméri szeretetotthonon, az itt élő és itt dolgozó embereken is Isten áldása van. Ehhez elengedhetetlen a gyülekezet imádságos támogatása is.

Végül Czibere Károly, a Református Szeretetszolgálat főigazgatója mondott köszöntőt, hangsúlyozva, hogy természetes módon adódtak próbák, sok teszten vezetett keresztül az intézmény útja, de ezekben mindig el volt rejtve a menekülés útja. „Egy egyházi intézményben mindennek Isten dicsőségére kell történnie, az igazi diakónia mindig Őt dicsőíti, ezért meg kell ragadni a lehetőségeket a bizonyságtételre.”

Az ünnepi istentiszteleten a Bagaméri Református Egyházközség énekkara és az Érsemjéni Református Egyházközség kórusa is szolgált.