Kövek és élő kövek a Sarkadkeresztúri Református Egyházközség ünnepén

„Úgy tűnhet, hogy Sarkadkeresztúron ezen a napon minden a kövekről szól, hiszen kívülről-belülről megújult a közel 200 éves templom és környezete, a kerítés és a kapu, ezenfelül itt van mellettünk az idén 100 éves, első világháborús emlékmű. A mai nap koronája pedig a szeretetotthon alapkövének elhelyezése lesz. Úgy tűnik, hogy a köveké a főszerep, de biztos vagyok benne, hogy ez nem így van. Az elmúlt századok építkezései és az elmúlt években zajló felújítási munkálatok az élő kövekről beszélnek. Rólunk.” Ezekkel a gondolatokkal kezdte prédikációját a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke az ünnepi eseményen.



Fekete Károly alapigeként Péter első levelének második fejezetéből olvasott fel, amelyben az apostol arra bátorítja hittestvéreit, hogy ők maguk is élő kövekként épüljenek fel lelki házzá, az anyaszentegyház alapkövéhez, Jézus Krisztushoz járulva. A püspök hozzátette: a múltat eltörölni, az önazonosságtól megfosztani akarók, az egyeduralomra törő diktátorok mindig a rombolással kezdenek. Templomrombolással, egyházpusztítással, szobor- és oltárdöntéssel, emblematikus emlékek lebontásával. Isten azonban úrrá akar és tud lenni a romokon. „De Isten nem akar csak a romok Ura maradni. Ő többet akar: épülést, növekedést, kiteljesedést – életet akar. Útmutatásainak elfogadása és megcselekvése közben kiderül, hogy már nem is én építem magamat, hanem engedem, hogy Jézus Krisztus építsen engem és vonjon be az ő terveinek megvalósításába.” Végezetül arra kérte a gyülekezetet, hogy élő kövekként kössék össze az embereket Krisztussal. „Akkor van értelme a gyülekezet építkezéseinek, ha azok eszünkbe juttatják, hogy Isten meghirdette a maga életújító építkezését.”

Az igehirdetést követően Kovács József országgyűlési képviselő köszöntötte a jelenlévőket. Elmondta, hogy Sarkadkeresztúr lelkipásztora már az 1567-es debreceni zsinaton megfogalmazta a református egyház iránti elköteleződését, és azóta is döntő többségben reformátusok élnek az 1500 fős településen.

Hunyady István, a Sarkadkeresztúri Református Egyházközség lelkipásztora felidézte a gyülekezet történetét, kiemelve, hogy amióta feleségével, Hunyadyné Cserge Máriával Sarkadkeresztúron szolgálnak, stabil a közösség létszáma. „Azon idősek közül, akik két évtizede itt voltak, már nagyon kevesen élnek, de jöttek helyettük mások. Mi ez, ha nem az Isten kegyelme, hogy van református gyülekezet ezen a kis településen?”

A lelkipásztor a közelmúlt pályázataiból, önerőből és sok-sok egyéni felajánlásból és önkéntes munkából megvalósult építkezéseiről és renoválási munkálatairól képes beszámolót vetített az ünneplő gyülekezetnek.

Az ünnepi istentisztelet a gyülekezet tagjainak szolgálatával zárult. Versek és énekek hangoztak el Isten dicsőségére. Az épülő szeretetotthonnál Fekete Károly, egyházkerületünk püspöke, Demeter Ottó, a Békési Református Egyházmegye esperese, Kovács József országgyűlési képviselő és Hunyadyné Cserge Mária, a Sarkadkeresztúri Református Egyházközség lelkésze helyezték el az időkapszulát. A szerkezetkész épület előtt Demeter Ottó esperes igeolvasás és imádság után áldást kért a további munkálatokra.

Horváth Zoltán