Kettős hálaadás Gyulán

1992-ben kezdte meg működését a Hajnalcsillag Református Óvoda Gyulán, amely 2006-ban közös igazgatásúvá vált a Magvető Református Általános Iskolával. Az intézmény 2013 óta viseli a Magvető Református Általános Iskola és Óvoda nevet. Az óvodaépület állapota az egyházközség folyamatos erőfeszítései ellenére is oly mértékben leromlott, hogy elkerülhetetlenné vált egy új építkezés megkezdése. A Magyarországi Református Egyház Országos Óvoda Programjának keretein belül 788 millió forintból valósult meg, míg az iskola energetikai korszerűsítése befejeződött, az új tornaterem építése pedig elkezdődött.

A kettős ünnep kapcsán Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke a magvető jól ismert bibliai példázata alapján hangsúlyozta, hogy Isten áldó akarata és áldó ereje beteljesedett az elmúlt 30 évben, hiszen az innen kikerült gyerekek a százszoros termésre mutatnak. „Az evangélista korában hétszeres, nyolcszoros volt a termésátlag. Ha tízszeres volt a hozam, akkor már rekordtermésről beszéltek. A százszorannyi meghökkentő, a felfoghatatlan erő és vitalitás bizonyítéka.” Fekete Károly ugyancsak a példázat korabeli üzenetére utalva elmondta: az ókori keleten a magvető nem az előkészített, felszántott, egységes talajt látta maga előtt, hanem vetés közben látta az akadályokat. „Az útfelelet, a tövisbokrokat, a köves talajt, a haszontalan terepet is. Ha rajtunk múlna, akkor ezeket a részeket kikerülnénk. Ami eleve veszteséget ígér, azt biztos, hogy kihagynánk. De a magvető mindent bevet: a reménytelent és a haszontalant is. Mi okosan, haszonra termelünk, míg a magvető szívvel vet és nem rációval. A százszoros termés ígérete üzeni: Lám, mire képes az igét befogadó ember, ha Ő beavatkozik!”

Mohai Jenőné gyülekezeti főgondnok beszámolójában kiemelte, hogy az elmúlt években a lelki munka mellett hangsúlyt kapott a gyülekezeti ingatlanok fejlesztése is.

Fürjes Zoltán, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára a missziói parancsra utalva elmondta: mindannyiunk feladata a tanúságtétel, kinek-kinek a maga eszközeivel. A kormányzat a feltételek megteremtésével és anyagi támogatással is kiveszi részét a keresztény Európa védelméből. Fürjes Zoltán hozzátette, hogy a 2023/24-es tanévtől kezdve lett két tanítási nyelvű a gyulai református iskola, de szükség van egy „harmadik nyelv” megtanítására is. „Ez pedig legyen Krisztus nyelve! Úgy kerüljenek ki az iskolapadból a gyermekek, hogy tudjanak szólni Krisztus nyelvén a környezetükhöz, családjukhoz, barátaikhoz életük egész folyamán!”

Kovács József országgyűlési képviselő a helyi gyülekezet elkötelezettségét méltatva említette meg, hogy sok értékes ingatlant kellett feláldoznia az egyházközségnek ahhoz, hogy az oktatási-nevelési intézmény méltó körülmények között működhessen, az új tornaterem pedig a mindennapos testnevelés és a színvonalas oktatás feltételeit biztosítja.

Görgényi Ernő, Gyula polgármestere kiemelte, hogy a reformáció törekvései az anyanyelvű istentiszteletek bevezetésével hazánkban különös jelentőséggel bírt, hiszen a három részre szakadt országban így, illetve a magyar nyelvű református oktatásnak köszönhetően maradhatott meg kultúránk.

A gyülekezet és a város közötti erős kapcsolatra utaltak Béres István, Gyula főépítészének, valamint Markó István egyházmegyei főgondnoknak szavai is.

Az istentisztelet részeként az egyházközség Baráth János lelkipásztor és felesége, Baráth Andrea munkáját egy festménnyel és új palásttal köszönte meg.

Az ünnepség folytatásaként az iskola udvarán letették az új tornaterem alapkövét, majd szalagátvágással adták át az óvodaépületet.

Horváth Zoltán
fotó: Best Duo Fotó

Baráth János lelkipásztor 12 éve szolgál feleségével a gazdag múltú, sok történelmi nehézséget megélt egyházközségben. Az elmúlt évtizedről Buzás Bori, az Európa Rádió munkatársa kérdezte:

Tiszántúli Református Egyházkerület

Tiszántúli Református Egyházkerület