A megerősítés napja – konfirmáció vasárnapja a Nagytemplomban
Minden év májusában fontos esemény a fiatalok konfirmációi fogadalomtétele. Erre a jelentős eseményre rendszerint pünkösd előtti vasárnapon kerül sor, amely idén egybeesett a Debreceni Református Napok utolsó napjával, s egybe is cseng annak üzenetével, a hit megerősítésének szándékával. A Debreceni Református Nagytemplomban sem a szokásos istentiszteletet tartották május 21-én. Ezen a vasárnapon a konfirmandus ifjak hitvallást tettek arról, hogy a gyülekezethez és Istenhez akarnak tartozni.
Az alkalmon Beszterczey András hirdetett igét. A lelkipásztor Pál apostol korinthusbeliekhez írott levele 12. részének 27. versét ajánlotta a konfirmandusok figyelmébe. Az összetartozás fontosságát hangsúlyozta.
Mint mondta, a valahová való tartozás ősi vágya az emberi léleknek. Az ember nem akar egyedül lenni, egy olyan közösséghez, társasághoz szeretne csatlakozni, amiben úgy érzi, önmaga lehet.
Hangsúlyozta, nagyon bátor döntést hoztak a fiatalok azzal, hogy a konfirmáció vasárnapján Isten házát választották.
„Ha lázadásra vágytok, akkor jó helyen vagytok, mert Európában egyre nagyobb elszántság kell ahhoz, hogy valaki bevallja, Krisztus követője akar lenni. Ez is egy lázadás, amit csak a legbátrabbak tudnak felvállalni. Olyanok vagyunk mi itt, mint a testrészek, nem mondhatja egyik sem a másikról, hogy az egyik fölösleges, együtt alkotjuk Krisztus testét, az egyházat. Ez a gyülekezet közösségének a lényege” – mondta a lelkész.
Kiemelte, a konfirmáció nem csak megerősítés, de egyben hitvallás is, ezzel megvallhatjuk, hogy ebbe a közösségbe kívánunk tartozni. Mint mondta, nem vagyunk egyformák, de egymástól függünk, mindenkinek megvan és meglesz a saját feladata, így tudunk egy közösség lenni, együtt kimondani: összetartozunk.
„Maradjatok itt, ebben a templomban, mert ti vagytok azok a kicsiny csavarok, akik nélkül széthullik a gyülekezet. Ti vagytok azok a kicsik, akik sok mindent össze fognak tartani. Menjünk közösen együtt ezzel a lázadással, amit úgy hívunk, hitvallás, megerősítés” – nyomatékosította Beszterczey András.
Püski Gábor beosztott lelkipásztor a felkészítés menetét ismertette. Mint mondta, 43 ifjú testvérük ért célba, szeretteik és a presbitérium tagjai előtt számoltak be megszerzett tudásukról. A konfirmációi felkészítés három csoportban folyt a gyülekezeti központban, a foglalkozásokat lelkésztársaival Szász Annával és Dancsó Zoltánnal vezették. Az egyes alkalmak során azt helyezték középpontba, hogy a fiatalok minél jobban megismerjék és megtapasztalják Isten szeretetét és elinduljanak egy úton – mondta, majd bemutatta a konfirmandus testvéreket.
A fiatalok fogadalmat tettek, hogy Jézus Krisztus követői, a református anyaszentegyháznak egész életükben hűséges, úrvacsorával rendszeresen élő szolgái lesznek, majd a Heidelbergi Káté első kérdésére feleltek közösen. Ezt követően járultak az úrasztalához, ahol Isten igéjével kértek rájuk áldást a lelkipásztorok.
A gyülekezet nevében Ember Sándor, a gyülekezet főgondnoka köszöntötte a konfirmáltakat. A lelkipásztorokhoz hasonlóan a főgondok is az összetartozást hangsúlyozta. Mint mondta, a gyülekezet nem öregedhet ki, szükségük van olyan fiatalokra, akik kedvességükkel, korszerű tudásukkal segíteni tudják a gyülekezet munkáját. Azt kívánta, legyen bátorságuk ahhoz, hogy a jövőben is felvállalják ezt az összetartozást.
A konfirmáció vasárnapján sor került három fiatal megkeresztelésére is, akik ezáltal befogadást nyertek az anyaszentegyházba. Áldja és szentelje meg Isten elhatározásukat!
Fotók: Miskolczi János