Zsadányban fejeződött be a regionális lelkipásztortalálkozók sorozata

A zsadányi művelődési ház remek helyszíne volt a találkozásnak, amelynek nagytermét zsúfolásig megtöltötték a lelkipásztorok és a meghívott vendégelőadók.

A regisztrálás után a házigazda, Demeter Ottó békési esperes köszöntötte a meghívást elfogadó kollégákat, aki ismertette a találkozó menetrendjét és röviden szólt a Békési Egyházmegye helyzetéről.

A találkozó nyitó áhítatát Koncz Tibor nagykunsági esperes tartotta a Bibliaolvasó Vezérfonal által aznapra ajánlott evangéliumi ige, a Mk 1,12-20 versei alapján. Az esperes emlékeztetett arra, hogy már az első tanítványok elhívásának története figyelmeztet bennünket arra, hogy Jézus megszólító, elhívó munkája nem egy kaptafára megy, hanem csodálatosan változatosan és személyre szabottan történik. Ugyanakkor az elhívás-elküldés szinkronját mindig érzékelhetjük. „Jézus halász-nyelven mondja el: Ő azért jött, hogy megtartsa, ami elveszett. Az emberhalászoknak azokat kell megkeresni, akik elveszettek az üdvösségre nézve. Ebben lehetünk Jézus munkatársai. A szolgálat ünnepi évébenezt kell újragondolni mindannyiunknak” – zárta magyarázatát Koncz Tibor.

A színpadon a lelkipásztorokból álló alkalmi együttes vezette a közös éneklést és tette hangulatossá az előadás előtti perceket.

A nap szellemi irányultságát dr. Kis Klára teológiai tanár (DRHE) gazdag tapasztalataira alapozott előadása határozta meg. „A lényeg a lényeg…” – talányos előadáscímet az alcím pontosította: „fókusz és profil lelkipásztori szolgálatunkban”. Élvezetes stílusban, tartalmas életpéldákat, magyarázó igéket felvonultatva fogalmazta meg mi a lényege a lelkészi hivatásnak, hol kell lennie a fókusznak a szolgálatban. Mint mondta, a legnagyobb veszedelem abban áll, amit Jézus is megfogalmazott, hogy a só elveszti ízét.

„Istentisztelet Isten jelenléte nélkül, vallásos élet az élet istentisztelete nélkül, aktivitás gyümölcstermés nélkül. Nem külső veszedelmek fenyegetik Isten népét, a veszedelem belülről jön, csak onnan lehet megrontani, egyébként a pokol kapui sem tehetnek benne kárt” – hangsúlyozta előadásában, majd arról osztott meg hasznos gondolatokat, hogyan érhetik el a lelkipásztorok a kívülállókat.

Hangsúlyozta, az elérendő peremvidéken az embereknek Isten-problémájuk van, erre a hiányra pedig a nagy Istenről, a nagy Gondviselőről szóló bizonyságtétellel kell válaszolni.

„Egy olyan Istenért, akiben nincs kihívás, egy lépést sem tesznek az emberek. Ne árazzuk le Istent, hiszen Ő nagy és erős! Az igazit követik az emberek, és az valódi imádatot kap. A nagy Isten tud megtartani!” – mutatott rá.

Figyelnünk kell a prózai problémákkal küzdő emberekre. Ők a mi célcsoportunk, hozzájuk kell közel vinni a gyógyító, szabadító Istent. Ahhoz, hogy ez sikerüljön, a lelkipásztornak is keresnie kell az alkalmat, hogy időt töltsön az Isten közelében. Ennek hasznára a Zsoltárok könyve első fejezetének magyarázatával mutatott rá. Ragaszkodnunk kell a lelkipásztor eredeti elhívásához és szükséges a Mennybe való bekötöttségünket megőrizni – fogalmazta meg befejező tanácsát Kis Klára.

Az előadás után néhány perces lelkészi vallomásban fogalmazta meg hivatása szépségeit és nehézségeit Marti Miklós (Békéscsaba), dr. Koncz-Vágási Katalin (Sarkad-Belváros), Kupai-Szabó Tímea (Törökszentmiklós), Szabó Konrád Sándor (Tiszafüred), Mándi Kitti (Szeged-Kálvin tér és Székkutas), és Gyatyel Péter (Szeged-Petőfi telep).

A „Milyenek a lelkipásztorok?” kérdésre hatan válaszoltak, akik nem lelkészi munkatársként folyamatosan tapasztalják a lelkipásztori tulajdonságokat. Pataki László (Gyula) egyházmegyei tanügyi előadó, Zsinati presbiteri képviselő, Ujfalusi László (Körösladány) presbiter, egyházmegyei presbiteri tanácsos, Faluházi Sándor (Bucsa) főgondnok, Kónyáné Varga Katalin (Karcag) egyházmegyei adminisztrátor, Varga Rita (Szeged-Kálvin tér) egyházmegyei hivatalvezető, Mándi Ferenc (Szeged) egyházmegyei diakónus osztotta meg gondolatait, milyennek is látja a lelkipásztori szolgálatot.

Ebéd után a tájékoztatás órája című programpont alatt a lelkipásztorok lelki egészségvédelméről küldött egy rövid videó üzenetet Mucsi Zsófia, aki a Zsinat Missziói Szolgálatának egy országos kezdeményezését ajánlotta a figyelmünkbe. A lelkipásztoroknak nemcsak másokra, de saját magukra is gondot kell fordítani. Egzisztenciális bizonytalanság, kapcsolati és szakmai problémák, a szolgálatban való elfáradás, hiányosságok és feszültségek – ezekre keres megoldást az alakulóban lévő, zsinati szervezésű Gyökössy Intézet. Céljuk, hogy több helyszínen tudjanak lelki, spirituális szolgáltatásokat igénybe venni az egyházi alkalmazottak és lelkipásztorok, ahol erősödik a szolgálattevők küldetéstudata, Isten-kapcsolata, és kialakul a segítségkérés kultúrája.

A Tiszántúli Református Egyházkerület Pasztorációs Intézete által meghirdetett zarándoklatokat Gacsályi Zsolt szervező-lelkipásztor mutatta be. A csendes zarándokhétvége lehetőséget kínál a „teremtettség-közeliségre”, az elmélkedésre és az életreflexióra. Az ideszánt idő a figyelmes hallgatás ideje, a befogadás és a befogadottság tapasztalatáé. A zarándoklat, a napszaki áhítatok és a bibliai elmélkedések segítenek bennünket abban, hogy tudatosítsuk teremtményi illetve zarándok voltunkat, Isten színe előtt várjuk, hogy szóljon hozzánk és így szólítsuk meg Őt, hogy nyitottá váljunk arra, hogy Isten Lelke megerősítsen bennünket a Krisztus követésében. Azokat várjuk, akik szívesen vállalják a napi több órás csendet, akik el tudják fogadni a zarándoklat napirendjét és akik elfáradtak és meg akarnak pihenni Istenben, akik meg merik engedni maguknak, hogy „csak” legyenek Isten színe előtt – mondta Gacsályi Zsolt.

Deák Attila fejlesztési csoportvezető a tiszántúli vallásturisztikai lehetőségekről beszélt, s ajánlotta figyelmünkbe azokat a túraútvonalakat, amelyek református örökségeink gyöngyszemeihez vezetnek, s amelyek akár biciklivel, Debrecenben pedig rollerrel is bejárhatók. A Felső-Tisza-vidéken és a Nyírségben turisztikai szempontból minőségi örökségturisztikai fejlesztéseket tudott megvalósítani az utóbbi években a Tiszántúli Református Egyházkerület, mivel az ország ezen részén kimagasló minőségű középkori eredetű református műemléktemplomok találhatók.

Debrecen és környéke a reformáció magyar centrumaként jelentős, a Tisza-tó környéke Beregfürdő és a Megbékélés Háza miatt fontos a Tiszántúli Református Egyházkerület számára.

Mint mondta, jelenleg a Religio et Patria - Szabadság, Hitvallás és Alkotás néven fut az a turizmusfejlesztési program, melynek célja, hogy bemutassa Debrecen és a Hajdúság hihetetlenül gazdag, szerteágazó református egyházhoz köthető örökségét.

A jóhangulatú lelkipásztori találkozó úrvacsorás istentisztelettel zárult. A zsadányi református templomban Fekete Károly püspök hirdetett igét. Az igehirdetés alapigéjét a Jézus megkísértésének története adta, amelyet a püspök felolvasott a Márk evangéliumóból (1,12-13) és a Lukács evangéliumából is (4,1-13).

„A történet igazából Jézus megkeresztelésétől indul, amikor megnyílt az ég, leszállt rá a Szentlélek, és hang hallatszott a mennyből: „Te vagy az én szeretett Fiam, benned gyönyörködöm.” és leszállt galamb képében rá a Szentlélek. Ezzel a mennyei töltéssel, a Szentlélektől hajtva vonul vissza, hogy készüljön megváltó küldetésére. Pusztai elcsendesedésében 40 napon át viaskodik messiási feladatával” – kezdte igemagyarázatát Fekete Károly.

„A Lélek olyan mértékben van jelen Jézussal a pusztában, hogy az Éden-kert ellenhelyszíne Márk szerint paradicsommá változik. Jézus Szentlélekkel teli jelenlétével még a puszta is a világegyetem kibékülésének a helyévé változik. Csak Márk írja, hogy vadállatok között élt és angyalok szolgáltak neki. Helyreáll a rend, ami a bűnesettel felborult: együtt lakik a farkas a báránnyal, a párduc a gödölyével – ez az Ézsaiási prófécia beteljesedése. Idilli helyzet! De, ahol a Lélekkel teli Jézus ott van, ott ólálkodik a kísértő is, hogy újra felbillentse a helyreállt egyensúlyt! Itt környékezi meg az ördög, hogy tesztelje az Atya és Szentlélekkel teli Egyszülött Fia harmóniáját. Próbára teszi Jézus fiúi engedelmességét, hogy milyen a szakítószilárdsága a kapcsolatuknak. Az ördög vizsgáztatja a Szentháromság erejéről a Fiút.”

Az istentiszteleti liturgiát Demeter Ottó esperes vezette, az úrvacsorai részben Juhász András csongrádi esperes teljesített szolgálatot.

A résztvevők – az másik két regionális lelkipásztor találkozóhoz hasonlóan megkapták az egyházkerület gondozásában megjelent Körkép című évkönyvet és Szász Barnabásné Püski Anna frissen megjelent könyvét („Bizony, hamar eljövök.” – „Jöjj, Uram Jézus!” – Igei üzenetek az esztendő minden napjára a Jelenések könyve alapján).

Fotók: Miskolczi János

Tiszántúli Református Egyházkerület