Rendszerüzenet

A Női Világimanapnak idén a Baptista Imaház adott otthont

Ezúttal a fejlett délkelet-ázsiai szigetországért, a 23,6 milliós Tajvanért könyörögtünk. Felemelő érzés volt belegondolni, hogy ugyanezen a napon, ugyanezen az órában (márc. 3., 17 óra) sok millió, a Föld különböző pontjain élő nőtestvérünk velünk együtt mondja az előre összeállított liturgiát, együtt dicsőíti az Urat.

Tajvan nemcsak természeti katasztrófákkal, hanem külpolitikai nehézségekkel, a születésszám drasztikus csökkenésével és a nők összetett problémáival is küzd.

„Az elmúlt években több mint egymillió nő érkezett Kínából és Délkelet-Ázsia területeiről Tajvanra a jobb élet reményében, hogy egy tajvani férfi felesége lehessen. Ennek oka abban keresendő, hogy a tajvani nők egy része nem szívesen megy férjhez, és vállal gyerekeket, ugyanis bár Tajvanon a nők és a férfiak jogai egyenlőek, mégis sokkal több az elvárás a nők felé. Ilyen például, hogy bár a férfi és a nő is részt vesz a családfenntartásban, a gyerekek nevelése és a háztartás vezetése mégis teljesen a nőkre hárul. Éppen ezért sok nő inkább a szingli élet mellett dönt, vagy ha mégsem, akkor anyagi okokból nem vállalnak gyereket, mások pedig függetlenek szeretnének maradni, és ezért tartózkodnak az anyaságtól. Ennek következtében rohamos mértékben csökken a születések száma. Tajvan jelenleg a világon a legrosszabb születési rátával rendelkező ország. Emellett jelen van a családon belüli erőszak, a nők szexuális zaklatása vagy éppen a kábítószerrel, internettel való visszaélés. De ez nemcsak a tajvani asszonyokat, hanem az országba érkező idegen nőket is érinti, akikkel a hatóságok a születésszám csökkenését próbálják ellensúlyozni. Ráadásul a Tajvanon férjhez menő nők többsége aluliskolázott, az országban nem kapnak egészségügyi ellátást, és gyakran munkavállalói vízumuk sincsen. Mivel sem továbbtanulni, sem dolgozni nem tudnak, így teljesen a férjükre vannak utalva, ki vannak szolgáltatva neki és a családjának. Sokszor ők maguk is csak akkor szembesülnek a szigetországban fennálló nemek közti egyenlőtlenségekkel, amikor már késő. Ehhez jönnek még a nyelvi akadályok és a kulturális különbségek, ezért teljesen elszigetelődnek a helyi lakosságtól. Ezért is nevezik őket Tajvan rejtett asszonyainak, akiket a Nemzetközi Bibliaszövetség munkatársai igyekeznek megkeresni, és az evangélium megismertetése mellett nyelvet tanítanak nekik, hogy könnyebben beilleszkedhessenek a más nyelvű és kultúrájú tájba.”

Az istentiszteletre megfogalmazott imádságokban, a felolvasandó levélrészletekbe rejtett bizonyságtételekben a tajvani asszonyok a Krisztus melletti elköteleződésükről, kitartásukról vallanak. Merthogy az ázsiai „kis tigrisek” közt számontartott, a második világháború után gyorsan iparosodott és fejlett gazdaságú, magas életszínvonalat elért országban nem könnyű az élet. A gazdagságnak ára van. Idegen érdekek játszottak szerepet az ország felemelkedésében. Az ipar fejlődéséhez jelentős mértékben hozzájárultak az amerikai segélyek és az, hogy a hidegháborús időszakban az Amerikai Egyesült Államok eltörölte a védővámot, és megnyitotta piacát a tajvani árucikkek előtt. Ugyanakkor a tengerentúlról az 1987-ig tartó, Csang Kaj-sek és utódai által fémjelzett totalitárius rendszert, a Kuomintang párt uralmát is támogatták.

A tajvani asszonyok erről így írnak: „Ezekért a gazdasági eredményekért cserébe feláldoztuk polgári szabadságunkat, a demokráciát, az emberi jogokat és a környezetünk védelmét.” Ez a kritikus, a Presbiteriánus Egyház által megfogalmazott megállapítás azonban nemcsak most, a világimanapra készülve hangzott el, hanem már a hetvenes években is. Ez annál is inkább tiszteletet ébresztő, mert a lakosság mindössze 7 százaléka keresztyén.

Az ez évi liturgia mottója Pál Efézusiakhoz írt levele első fejezetének 15. verse volt:

„…hallottam az Úr Jézusba vetett hitetekről és a bennetek minden szent iránt megnyilvánuló szeretetről…”

Az alkalmat Komlósi Magda, a Baptista Gyülekezet tagja nyitotta meg. Ezután Dr. Gaál Botondné Dr. Czeglédy Mária, a Tiszántúli Nőszövetség elnöke köszöntötte a jelenlévőket. Ezt követően Tarcsai Judit, a Református Nőszövetség debreceni összekötőjének országismertetését kísérhettük figyelemmel. Az igei szolgálatot Komlósi Sándor, baptista lelkipásztor végezte.

A liturgiában bűnvalló imádságok, könyörgések, énekek és a közösség ráfelelő szövegrészletei követték egymást. A textusokat a különböző felekezetek, katolikus, baptista, evangélikus, református nőtestvéreink tolmácsolták.

Az imanapi liturgia legmegindítóbb részét a taivani testvérek különböző címzettekhez írt levelei jelentették. A levelek különböző aktuális problémákért könyörögtek: a környezetvédelemért, az atommentességért, a nők továbbtanulási és elhelyezkedési lehetőségéért, a verbális és szexuális bántalmazások megszüntetéséért.

A páli levéllel kapcsolatos gondolatait Komlósi Gábor baptista lelkész osztotta meg a résztvevőkkel.

Az ünnepélyes alkalom végén szeretetvendégséggel várta a Baptista Gyülekezet a kedves nőtestvéreket, amit ezúton is szeretnénk megköszönni.

Az adományaikat a háború elszenvedőinek ajánlották fel az összegyűltek.

Szerző: Szigeti Adrienn, a Kistemplomi Nőszövetség titkára

Fotók: Máté Gyuláné